.
.
"Nagy-nagy lomblevelek gyűlnek sok helyen a mezőkön az út mellett. Azok lágy és könnyű dombok. Aki leülnek tetejökre ,máris a földön ülne. Azok a levelek a levéldombban,azok egy-két napra elbarnulnak,és violaféle sötétséget vesznek. Ezek a sepert levelek csupa levelek,olyanok,hogy az embereknek küldték,de az emberek nem olvasták el. Ott borulnak együtt dombba,már oly megbánt szinök van,már el sem lehet azokat olvasni."
.
/Szép Ernő: Október...részlet/
Tíz korbácsütésre ítéltek egy szaúd-arábiai nőt autóvezetés miatt kedden, két nappal azután, hogy Abdalláh király szélesebb jogköröket, így a négy év múlva esedékes önkormányzati választásokon való aktív és passzív részvétel - választójog és választhatóság - lehetőségét ígérte a gyengébb nem tagjainak.
Az ultrakonzervatív muszlim országban a nőkre vonatkozóan régóta fennálló, a hagyományokból eredő autóvezetési tilalom megsértése esetén az ügy általában úgy zárul, hogy a jogsértő személy írásban megfogadja: a jövőben nem ül volán mögé. A szaúdi nők júniusban kampányt indítottak a világon egyedülállónak számító korlátozás feloldására, s azóta egyre több hölgy dacol a tilalommal.
Szamar Badavi szaúdi aktivista szerdán elmondta, hogy a harmincas éveiben járó Saima Dzsasztainát bűnösnek találták, csak mert engedély nélkül vezetett. A korbácsütésekről szóló ítéletet várhatóan egy hónapon belül hajtják végre. Az elítélt fellebbezett a bírói döntés ellen.
Az Országos Emberjogi Társaság nevű kormányzati szervezet egyik prominens nőtagja szerint a mostani ítélet a király vasárnapi bejelentésének megtorlása az ország keményvonalas vallási vezetői részéről, akik a bíróságot és a rendőrséget is ellenőrzésük alatt tartják.
.
forrás:ujszo.com
....azért van ez mellé egy jó hír is, ami utána történt...
.
2011. szeptember 29. csütörtök, Hatályon kívül helyezte a szaúdi uralkodó az ítéletet egy gépkocsivezetésen rajtakapott nőn, akit e vétek miatt tíz korbácsütéssel sújtott a dzsiddai bíróság - közölték szerdán névtelenül nyilatkozó szaúdi kormányilletékesek.
A király döntéséhez nem fűztek magyarázatot.
Kedden tíz korbácsütésre ítélt a dzsiddai bíróság egy nőt autóvezetés miatt, s az ítélethirdetés két nappal az után történt, hogy Abdalláh király szélesebb jogköröket, így a négy év múlva esedékes önkormányzati választásokon való aktív és passzív részvétel - választójog és választhatóság - lehetőségét ígérte a gyengébb nem tagjainak.
Az ultrakonzervatív muszlim országban a nőkre vonatkozóan régóta fennálló, a hagyományokból eredő autóvezetési tilalom megsértése esetén az ügy általában úgy zárul, hogy a jogsértő személy írásban megfogadja: a jövőben nem ül volán mögé. A szaúdi nők júniusban kampányt indítottak a világon egyedülállónak számító korlátozás feloldására, s azóta egyre több hölgy dacol a tilalommal.
"A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam."
.
/Murakami Haruki/
.
"Hány levél van vajon egy bizonyos juharfán,hány esett már le róla tavasz óta,melyik levélnek mikor,melyik nap és mely másodpercben kell majd leesni róla,míg szabad lesz az a juharfa,mind a karjaival a havat ölelni?"
.
/Szép Ernő/
.
"- Vannak ezek a nagy sütisdobozok, amikben többféle aprósütemény van összeválogatva. Van köztük olyan, amit szeretsz, és olyan is, amit nem annyira. Először kieszegeted belőle azokat, amiket szeretsz, végül nem marad benne más, csak amit nem szeretsz. Én mindig erre gondolok, amikor valami rossz dolog történik velem. Ha most ezeket szépen lenyelem, utána minden rendben lesz. Mert az élet egy sütisdoboz."
.
/Murakami Haruki/
.
"Ahogy így írok, visszafelé követve emlékeim fonalát, időről időre nyugtalanító érzéseim támadnak. Mert mi van akkor, ha máris elveszítettem emlékeim legértékesebb darabjait? Ha mélyen bennem van egy sötét hely, mint a pokol tornáca, és a drága emlékeim mind oda gyűlnek, és végül sárrá változnak. Akárhogy is, de ez minden, amim most van. Őrzöm ezeket a halvány, egyre fakóbb, tökéletlen emlékeket a szívemben, és írom, írom tovább ezt a könyvet, mint egy kétségbeesett éhező, aki az utolsó csontocskába kapaszkodik, úgy kapaszkodom én is beléjük. Hisz nincs más módja, hogy megtartsam N-nek tett ígéretemet."
.
/Murakami Haruki/
.
Embert keresek - Diogenész lámpása ...
.
Diogenész lámpásáva már találkoztam, nem is olyan rég, mikor is a "Sofie világa" című könyvet olvastam...akkor nem is tudatosult bennem az ember-állat közötti összehasonlítás...de ma találtam valamit, amitől teljesen letörtem...mennyire szomorú tud lenni az, ami igaz...próbálom megcáfolni , próbálok kivételt keresni, de nagyon nehéz...
.
"Ahol a szeretet hídja hozzád vezet, soha le nem szakad.
Ahol szavak szállnak az Égbe. Ahol a lélek szabad.
Ahol mécsesek égnek a szellemért, ahol őszinték a szavak.
Ott lesz a mi temetőnk, hol egy csepp emberség marad."
"Szerinte a boldogság úgy érhető el, hogy nem csinálunk magunknak gondokat, csak természetes szükségleteinket elégítjük ki, és megelégszünk a legegyszerűbb életmóddal. Elveit a gyakorlatban valósította meg: Athén utcáin csavargott, tereken, sőt hordókban aludt, gúnyolóit nevetségessé tette válaszaival. Elítélte és megvetette a szemérem előírásait, ezért kutyának küon csúfolták. Jellemző rá mondása: "Embert keresek!". (Ezt olyankor felelte, amikor pl. fényes nappal kezében lámpással sétált az utcán, és megkérdezték tőle, mért hord égő lámpást fényes nappal. Válaszával arra utalt, hogy embernek lenni többet jelent, mint kétlábon járni, enni, inni, aludni, szaporodni. Az ember ritka érték, és még fényes nappal, lámpafénynél is ritkán találni meg azt a lényt, aki joggal viseli magán az ember jelzőt.)
Világmagyarázatában összefüggő, monisztíkus rendszert dolgozott ki. Szerinte a levegő az alapvető őselem, a meleg levegő, amely isteni természetű, értelmes, és minden dolgot a legjobb felé vezet."
Egyik Udvarhelyen élő neves erdélyi költőnknek: Tompa Lászlónak van egy verse: "Diogenész lámpásával". Diogenész egy alkalommal fényes nappal meggyújtotta a lámpását s úgy ment végig az úton.
- Mit cselekszel? - kérdezték s gyanakvó szemmel nézték: nem őrült-e?
- Keresem az embert! Isten napjának fénye nem elégséges, olyan kevés az ember. Lámpással keresem, s nem találom. Látok két lábon járó, beszélő, gondolkodó lényeket, embernek nevezik magukat, de tévednek. Én találtam gyilkosokat, rablókat, hazugokat, uzsorásokat, dorbézolókat, istentagadókat, kevély tudósokat, buta gőgösöket, Kain lelkeket, de embert nem! Nincs, nincs ember. Csődbe jutott a természet.
Hiába keresel embert, nem találsz, mert akik e haza földjét tapossák, nem emberek.
Ha emberségnek az észt tartjátok, akkor az ember nem ember. Hiszen nincsen a világon még egy teremtmény, mely annyi eszetlenséget vinne véghez, mint az ember, Ha a jóságot nevezitek emberségnek, biztosan nem ember, hiszen cselekszik-e egyetlen állat is a földön, mint az ember?
Ha a békességet... mert kérdezem: melyik az az állat, mely saját fajának annyi háborúságot okozna? Egyetlen faj se ontotta ki saját egyedének annyiszor a vérét, mint ember az embernek. Ha az egymás megbecsülése: melyik az az állatfaj, mely egymásnak annyit ártana, mint az ember. Egy francia szónok - Ossouet - írja: "Elnézem sokszor a járomba fogott oktalan barmot. Évtizedek telnek el, s nem bántják egymást. De ha az élet két embert fog járomba, nyomban összevesznek."
Mi az emberség, mi az, mi emberré teszi az embert?
....a részlet innen való, akit érdekel, elolvashatja az egészet...igérem , érdekes lesz és tanulságos...
.
"Vannak az életünkben olyan események, amelyekről - miközben javában zajlanak még - tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen egy-egy jó beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene; amíg éled, egy Hang azt mondja benned: "szívd magadba jó mélyen ezt az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át!" Ne felejtsd el!... Ide vissza kell találnod, mindig."
.
/Müller Péter/
Csokifüggők...
.
Délelőtt egy ismerősömmel beszélgettem s érdeklődtem, hogy aludt az éjjel. Pár mondat után kiderült, hogy éjjel fél háromkor felébredt az utcai zajokra, és mielőtt vissza aludt volna, be kellett kapnia néhány szelet csokoládét.
Miután elváltak útjaink, különböző gondolatok kavarogtak a fejemben.
Most ő (csokoládé) zugevő lenne? Zugivókról hallottam egyet s mást,de az egy másik fejezet... no meg titokban falókról,akik bármit megesznek... de hogy valaki csupán a csokit majszolja, s ezt éjjel tegye, kicsit furcsállom.
Meg kell még jegyeznem, ismerősöm kedélyállapota változó, akár az április. Hol fent, hol lent jár...de a csoki mindig kell neki. Vajon mit válthat ki nála ez a finom édesség?
Nem vagyok psichológus, de mindig is érdekeltek az efféle lelki dolgok. Az egyik azt mondja, bánatában falja , a másik esküszik rá, ha eszi, sokkal jobban vág az agya, és olyan is van, aki bekap pár kockát, ha nagyon vidám. De hogy ezt a nap melyik órájában teszik, azt bizony nem tudom. Talán azért is vagyok ennyire bizonytalan a témában, mert nálam csak néha jön elő a csokiéhség és akkor is válogatok. Egyszóval csokifüggő biztosan nem vagyok.
Ha itt lenne Feldmár, avagy Müller P. ...ők talán megfejthetnék a titkot. Poppert már nem kérdezhetem...de a Csernus doki biztosan tudná a választ a csokifalókra.
.
...s ha a macskák filmszerepeket kaphatnak, akkor a kutyáknak is jár némi kényeztetés...
igaz, ez kicsit lacsonyabb mint egy hajó és nincs is akkora kilengése, de hullámzik ez is a maga módján...
...most már csak az a kérdés, vajon mennyire bírják a kutyák a hintát ?
Utolsó kommentek