Minden, ami Amerika!

  Elmondhatatlan...   Van, ami elmondhatatlan, könnyekkel kisírhatatlan, ép ésszel felfoghatatlan kapocs, mi megbonthatatlan, magány a sokadalomban, illat egy ruhadarabban, viharvert szív, lakhatatlan, néma csönd a hangzavarban, utazás átláthatatlan, vége nincs…

                    (Kent Shiraishi, photographer) .  Angyalaimhoz advent idején . Közelít már a legszentebb ünnep, a várakozás mégis csorba bennem, hiszen vállamon angyalok ülnek - balomon egy, a jobbomon meg ketten. . Szép apránként díszítem a házat és…

    Otthonom vagy... . Itt minden hiányoddal tele,itt téged idéznek a tárgyak,itt megvesz az Isten hidege,itt folyton körülvesz a bánat, itt a csendek pengeélesek,itt a vasárnapok is fájnak,itt a nélküledre ébredek...Gyűlölnöm kéne ezt a házat. Itt mégis rólad mesél minden,itt emlékek…

       Fagyott szárnyak… . Kicsit megállt a világ köröttem, talán a ködbe zuhant tél teszi. Kicsit lelassult ma a szívem, viszi a vérem, bánattal teli. . Kicsit gubbasztok, fagyott a szárnyam, ma a repülést hiába vágyom. Kicsit elfordulok, hogy ne lássam, hányan didergünk…

    Utolsó utáni üzenet... . Hideg van itt... Bár ti tudjátok, én egész életemben fáztam, nem volt jó nekem, csak a nyárban - s lám, most nektek is kék a szátok. Menjetek is, a könnyből elég, nem olyan szomorú dolog ez! Engem az élet már nem sebez - ideát örökké kék az ég. Most már…

     Csendpercek " Mint márványban a finom erezet úgy lopakszik át szívemen a csönd elringat karján az emlékezet s a béke mint gondosan vetett föld lassú-szépen virágzik ki bennem beborítva a gondok erdejét csupa illat íz és fény a lelkem a csend rám lopja könnyű…

    Sárhelyi Erika: Hétköznapi józanság . Csak apró vágyakkal él az ember. Beéri azzal, ha ágyát megvetik, ha az éjre ráköszön a reggel, s ha ősszel eső, télen a hó esik. . Mert mivégre az ezernyi álom, hogyha újra és újra ébredni kell? Hiába lépne át minden…

  " Csak porszem Olykor úgy borul rám a csillaggal telt nyári éj, hogy azt hiszem, elnyel sötétjével a végtelen, s hogy a Föld törékeny kagylóhéját képes összezúzni egy lélegzetvételem. És olyankor szívemre dermed a csend gigásza, mert megriaszt önnön semmiségem, hogy a milliárdnyi apró fény…