.
Hoztam Skyppynek és minden ide látogatónak a sáskás képeket...
Úgy látszik kissé időeltolódásban szenvedek...úgy emlékeztem , hogy pár hete volt, mikor is ezeket készítettem,de rosszul gondoltam, mert ez bizony még augusztus végén történt. Talán a hirtelen jött hideg az oka, hogy egyszer csak nyárból nagyon ősz lett.
.
Először fejjel lefelé pihent, alig vettem észre, csak később vette fel a normál tartást.
Vagy lehet, hogy ezeknek a normál a fejjel lefelé ?
.
"A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz... Mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell."
.
/Csukás István/
.
OKTÓBER
.
Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.
.
/Radnóti Miklós/
.
SZEPTEMBER 29. MIHÁLY NAPJA
A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek (Barna 1979: 225-226). A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van". A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
.
Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.
.
Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;" „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot." Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet."
Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret.
Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják:
.
Szent Mihálykor keleti szél
Igen komoly telet igér.
.
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte.
.
/Magyar Néprajz/
.
Szeptember végén...
.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
.
/Petőfi Sándor,
Koltó, 1847. szeptember/
.
Az első Herta Müller könyvem...azt hiszem nekem ennyi elég is volt, hogy megismerkedjek vele.
Túl megrázó ilyen esős , szeles, hideg őszi napokon.
Hoztam pár idézetet a könyvből...még mindig nem szoktam le a cimkézésről,újra olvasom azokat a részeket, amelyek jobban itt maradtak a kelleténél...
.
"A gyereknek két nagymamája van. Egyikük odajön este az ágyához a szeretetével, és a gyerek felnéz a fehér mennyezetre, mert a nagymama mindjárt imádkozni kezd. A másik is odajön este az ágyához a szeretetével, és a gyerek a nagymama sötét szemébe néz, mert mindjárt énekelni kezd.(...) Amikor véget ér a dal, azt hiszi a gyerek már mélyen alszik. Azt mondja: pihentesd a szívjószágod, ma is jó nagyot játszottál. Az éneklős nagymama kilenc évvel éli túl az imádkozó nagymamát. És hat évvel a saját eszét."
.
"A szeretet végig megvolt. Csak veszekedés közben karma nőtt."
.
"Miközben azt kérdik, mikor jössz vissza, arra gondolnak: Meddig maradsz távol."
.
.
"A barátság nem egy kabát, amit megörökölhetek tőled, felelte Kurt. Éppenséggel belebújhatok. Kívülről még jó is lehet rám, de belül nem melegít,"
.
"Edgar, Kurt, Georg és én együtt néztük a bádogbárányok és a fadinnyék proletariátusát, ahogy jöttek-mentek a műszakok rendje szerint, és közben arról beszéltünk, hogyan jöttünk el otthonról. Edgár és én faluról származtunk, Kurt és Georg kisvárosból.
Én a zsákokban a városba hordott eperfákról, az öregek udvarairól és Lola füzetéről beszéltem: hogy amit elhozunk a szülőföldünkről, az arcunkra íródik. Edgár bólintott, Georg pedig azt mondta: Itt mindenki falusi marad. Fejben eljöttünk hazulról, de a lábunk csak egy másik falu porát tapodja. A diktatúrában nem létezhetnek városok, mert minden kicsi, amire őrség vigyáz."
.
"Mindenki a menekülés gondolatából élt. Be akartak ugrani a Dunába, és addig úszni, amíg külföldi vizet nem érnek. Bele akartak rohanni a kukoricába, míg talpuk alatt a föld külföldivé nem válik."
.
"Nem akartuk elhagyni az országot. Nem akartunk beugrani a Dunába, fölrepülni a levegőbe, felkapaszkodni egy tehervagonra. Az elvadult parkban jártunk. Edgar azt mondta: Ha elmenne az az egy, akinek tényleg el kell mennie, akkor mindenki itt maradhatna. De ő maga sem hitte, amit mond. Senki sem hitte el, hogy valaha is elmegy az az egy."
.
"Aki barátságra szomjazik, annak először jó baráttá kell válnia a barátság fogalmának legmagasabb értelmében. Mert amit az emberek általában barátságnak neveznek, az rendszerint nem egyéb átmeneti cinkosságnál, s csaknem minden esetben egyensúlytalan érdekkapcsolatokat rejt akkor is, ha nem pusztán anyagi érdekről van szó."
.
/Szepes Mária: Füveskönyv/
.
Még sosem sütöttem meg a Rákóczi túrós süteményt, pedig sokat hallottam róla.
Gondoltam, itt az ideje , hogy kipróbáljam, és persze ihletet kaptam az ÚjSzó egy augusztusi mellékletéből.
.
.
.
Gondoltam , lefotózom nektek, hátha kedvet kaptok hozzá.
Az enyém fent látható, és persze itt , mikor már felvágtam.
.
.
Nagyon finom lett, annak ellenére, hogy a lekvárt bizony nem tudtam nyomózsákból nyomni, mert darabos volt , és folyton eldugult a cső...de megoldottam kiskanállal.
.
Érdekes, ahogy egy ötven éves , öregedő asszony szemléli a múltját...végig járja élete lefolyását, és ezt megossza velünk...
Belenyugvó, igaz kissé törődött, de mégis csak elfogadja a korát, az öregedés apró lépéseit...
.
"(...) az öregség nem olyan szörnyűséges és határozott rossz, mint ahogy messziről látszik. Egy állapotot nem érez az ember erősebben a másiknál, s nem érzi híját olyan dolgoknak, amikre való hajlandóság kimúlt belőle"
.
"Az embernek nincsenek ilyenkor már kimutatott céljai, szándékai; de ez nem olyan nagy baj, mint a fiatalok hiszik. Ők csak a saját lelkiállapotuk szerint tudják elképzelni az öregkort; pedig már az életben elváltozunk, nem csak a halálban - és nem felelhetek ma annak a valakinek a tetteiről, akit húsz évvel ezelőtt az én nevemen hívtak."
.
"...csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk..."
.
.
"Mert én ismertem azóta sokféle, más vidékről való embert, de úgy hiszem, sehol a föld kerekén nem tudják olyan szép megjátszással, lendülőn, búsan, szilajon és parádésan élni a szerelmet, mint erre mifelénk tudták hajdanában. Az azóta való emberek többet tanultak, tudnak minden tudományból, de eldurvultak ebben. Kertelő szavaikon mindjárt átüt a nyers és kíméletlen, egyszerű kívánás - a színháziasságuk meg esetlen szavaló póz -, büszkételen, csúnya macskaepekedés, vagy a nőmegvetés nyegle és hazug, szégyenlős időtlensége. Egy szép, finom kultúra veszett ki az idővel - mondanák modernül -, az asszonnyal bánás művészetét nem érnek rá megtanulni manapság! És elfeledték, mennyire felér a szerelemcsata sok gyönyörű, tomboló, dacos és keserves virtusa azzal a „cél"-lal, mely magában közönséges és kiábrándító."
.
/Kaffka Margit /
.
Őszi rigódal
.
Megeste már a dér a bokros oldalt,
fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.
Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,
egy ritka lombú vadcseresznyefán. -
Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,
rég hallgat búbosbanka- s gerleszó.
Ha pártaian s nem várja fészek-öl sem,
miért szól még a megtévedt rigó?
Tán június sugár-illúziója
remegett át a bíbor lomb felett,
s attól dalol a völgy révült rigója
ilyen évszak-tévesztő éneket.
Nem is téved: halkan szól, mintha félne,
köd ül a hangok túlfinom során,
mintha húnyt szemmel, álmában zenélne,
egy álom-őszben, álom-fuvolán.
A hangja nem fog mámorral kitelni,
nagy líra nincs. S mégis, így volna jó:
amíg a hófelhő jön, énekelni,
mint az a révült, holdkóros rigó.
.
/Áprily lajos/
Utolsó kommentek