.
Az első Herta Müller könyvem...azt hiszem nekem ennyi elég is volt, hogy megismerkedjek vele.
Túl megrázó ilyen esős , szeles, hideg őszi napokon.
Hoztam pár idézetet a könyvből...még mindig nem szoktam le a cimkézésről,újra olvasom azokat a részeket, amelyek jobban itt maradtak a kelleténél...
.
"A gyereknek két nagymamája van. Egyikük odajön este az ágyához a szeretetével, és a gyerek felnéz a fehér mennyezetre, mert a nagymama mindjárt imádkozni kezd. A másik is odajön este az ágyához a szeretetével, és a gyerek a nagymama sötét szemébe néz, mert mindjárt énekelni kezd.(...) Amikor véget ér a dal, azt hiszi a gyerek már mélyen alszik. Azt mondja: pihentesd a szívjószágod, ma is jó nagyot játszottál. Az éneklős nagymama kilenc évvel éli túl az imádkozó nagymamát. És hat évvel a saját eszét."
.
"A szeretet végig megvolt. Csak veszekedés közben karma nőtt."
.
"Miközben azt kérdik, mikor jössz vissza, arra gondolnak: Meddig maradsz távol."
.
.
"A barátság nem egy kabát, amit megörökölhetek tőled, felelte Kurt. Éppenséggel belebújhatok. Kívülről még jó is lehet rám, de belül nem melegít,"
.
"Edgar, Kurt, Georg és én együtt néztük a bádogbárányok és a fadinnyék proletariátusát, ahogy jöttek-mentek a műszakok rendje szerint, és közben arról beszéltünk, hogyan jöttünk el otthonról. Edgár és én faluról származtunk, Kurt és Georg kisvárosból.
Én a zsákokban a városba hordott eperfákról, az öregek udvarairól és Lola füzetéről beszéltem: hogy amit elhozunk a szülőföldünkről, az arcunkra íródik. Edgár bólintott, Georg pedig azt mondta: Itt mindenki falusi marad. Fejben eljöttünk hazulról, de a lábunk csak egy másik falu porát tapodja. A diktatúrában nem létezhetnek városok, mert minden kicsi, amire őrség vigyáz."
.
"Mindenki a menekülés gondolatából élt. Be akartak ugrani a Dunába, és addig úszni, amíg külföldi vizet nem érnek. Bele akartak rohanni a kukoricába, míg talpuk alatt a föld külföldivé nem válik."
.
"Nem akartuk elhagyni az országot. Nem akartunk beugrani a Dunába, fölrepülni a levegőbe, felkapaszkodni egy tehervagonra. Az elvadult parkban jártunk. Edgar azt mondta: Ha elmenne az az egy, akinek tényleg el kell mennie, akkor mindenki itt maradhatna. De ő maga sem hitte, amit mond. Senki sem hitte el, hogy valaha is elmegy az az egy."
Utolsó kommentek