Minden, ami Amerika!

 "A kolibri nem csak egy egyszerű madár. A szíve ezerkétszázat ver egy perc alatt, és nyolcvanat csap a szárnyával egy másodperc alatt, és ha lefogod a szárnyait, hogy ne repülhessen, akkor tíz másodpercen belül meghal. Ez itt bizony nem egy átlagos madár, ez egy valóságos csoda. Lelassították a szárnyait egy mozgóképpel, és tudjátok, mit láttak? Hogy a szárnyai nyolcas alakban mozognak. Na, és azt tudjátok, hogy a nyolcas mit jelöl a matematikában? A végtelent."

(Benjamin Button különös élete c. film)

 

Mi lenne, ha a férfiak lennének a világ abszolút urai?

1. A nőnapot áttennék február 29-ére.
2. A nyakkendőt nem lenne muszáj megkötni. A sliccet meg felhúzni.
3. A mellnagyobbító műtéteket besorolnák a TB-támogatottak közé.
4. Az egyszerűség kedvéért minden nőt ugyanúgy hívnának.
5. Minden nő allergiás lenne az aranyra, drágakövekre és a bundára.
6. A női orrban lenne egy speciális filter, ami elnyeli a sör-, izzadság- és hagymaszagot.
7. Macskát kizárólag a kínai éttermek hűtőjében lehetne tartani, és a céllövöldében mint céltárgyat.
8. Minden telefonba be lenne építve egy szerkezet, amely 10 perc után automatikusan bontja a vonalat.
9. A szalvétát fel sem találták volna.
10. A női mell bámulása első találkozáskor szerelmi vallomásnak minősülne.
11. Aki a belső sávban hatvannal megy, azt a helyszínen lelőnék.
12. A lányuk férjhez adása után az anyák egyszerűen elfelejtenék azok létezését is. Így meg lenne oldva az anyósprobléma.
13. Sörhas helyett sörizmokat növesztenének.
14. Feltalálnák azt a zoknit, amely magától megtalálja a párját, bárhol is hagyták őket a lakásban.
15. Az üzletasszonyok mindennapi viselete a bikini lenne.
16. A vécéülőke azonnal felcsapódna, amint felkelnek róla.
17. A szemeteszsákok önállóan elhagynák a házat.
18. A nők egy évben egyszer menstruálnának, a horgászidény kezdetekor.

Jól nézd meg kivel packázol a repülőn!

Ez a jelenet a British Airways London-Johannesburg közötti járatán történt meg.

Egy ötvenes fehér asszony jegye egy fekete férfi mellé szólt. A nő láthatóan nagyon zaklatott volt emiatt, ezért hívta a stewardesst.

- Mi a probléma, hölgyem? - kérdezte a légikisasszony.
- Talán nem látja?! Egy fekete mellé ültetett engem! Nem bírom elviselni, hogy egy ilyen gusztustalan lény mellett kelljen ülnöm! Adjon nekem egy másik ülést, mert különben...

A légikisasszony perceken keresztül csitítani próbálja, de nem jár sikerrel, a nő még mindig hisztérikázik és új helyet akar.
- Nyugodjon meg kérem. A gépen majdnem minden ülés foglalt, de megnézem, van-e még szabad hely.

A légikisasszony elment, majd néhány perccel később visszajött és azt mondta:
- Asszonyom, ahogy mondtam, nincs több üres helyünk a turista osztályon. Beszéltem a parancsnokkal és ő megerősítette, hogy a business osztályon sincs több hely. Van azonban egy hely az első osztályon. - és mielőtt az asszony bármilyen megjegyzést tehetett volna, a légikisasszony folytatta - A mi légitársaságunknál nem szokás, hogy turista osztályon ülő utasnak engedélyezzék, hogy átüljön az első osztályra, de figyelembe véve a körülményeket, a parancsnok úgy találta, hogy valóban botrányos arra kényszeríteni valakit, hogy egy ilyen visszataszító ember mellett üljön... - majd a légikisasszony a fekete férfihoz fordult:

- Uram, ha úgy kívánja, vegye a kézipoggyászát, az első osztályon lévő szabad hely Önre vár.
A körülöttük levő utasok, akik elképedve asszisztáltak a jelenethez, felállva tapsoltak.

...és őt is ma kaptam...a mai nap első katicája...sok-sok pöttyel a hátán...:)...köszönöm :)

...életem első húsevő virága...és a mai nap második katicabogara...:)

...gyümölcsös, tejszínes édesség...Pavlova torta...

...ezt még tegnap készítettük, és gyorsan akkor lefotóztam...ma már aligha sikerült volna...

...receptet itt megtaláljátok...

"Little Girl in White" Thomas Baker

 " Az álmok síkos gyöngyeit
szorítsd, ki únod a valót:
hímezz belőlük
fázó lelkedre gyöngyös takarót. "

 

(Babits Mihály:Húnyt szemmel...)

 

  ...igaz, hogy Amerikában  múlt héten tartották az anyák napját, de én mégis csak most hoztam Obamát...a virágözönben...:)

  ...elakadt a szava is...úgy látom....talán annyira meghatódott...

  ...az anyák sorsa mindig is közel állt hozzá...

A vándorbot mellé...

Szeretném azt mondani, hogy fuss, szárnyalj.Menj, szaladj az álmaid után! Nem is tudom...a világ olyan nagy, s én úgy féltelek, de menj, menj gyermekem,elengedem a kezed, de tudnod kell mindig visszavárlak. Néha eltévedsz majd, hamis szót vélsz igaznak, csalódni fogsz, amikor szeretni szeretnél.Mindig ömnagad légy, ez segít. Ne félj, vannak hibák, amiket helyre lehet hozni, vannak akadályok, amiket közösen át tudunk lépni, hiszen nem lehet úgy élni, hogy ne legyen velünk baj...Szerezz barátokat,kacagj, ismerj meg embereket, tanuld meg megbecsülni a jót és kezelni a rosszat.Ha úgy érzed lázadnod kell , lázadj, ha bölcsebbnek látod hallgatni, tedd azt! Önmagadban kell hinned, s tudni fogod merre menj. Magad válaszd ki az utat, amin járni fogsz majd, de tanuld meg, mindig útközben élj!Éld át, éld meg minden percét a fiatalságodnak, a gondtalan éveidnek, vegyél észre mindent. Tanulj, hogy aztán tanítani tudd a saját gyerekeidet. Nézz körül, járj nyitott szemmel, a világ tele van csodákkal. S hidd el a hétköznapok is ezek, csak ezek icipici csodák ...Sose tegyél különbséget, hiszen vannak akiknek az icipici csodák jelentik a világot.

Ezeket a szavakat adom neked a vándorbot mellé. Gyere, megölellek, s aztán elengedem a kezed, indulj el a saját utadon. De tudnod kell, mindig visszavárlak...

anyád

Akkor, amikor a cseresznyevirág szirmait ölbe kapja a szél, amikor kinyílik a mocsári gólyahír, amikor sárgállik a gyermekláncfű a harsányzöld gyepen, május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját...(nálunk a második vasárnapon)...

(Forrás:Publikum, kulturális és tájékoztató magazin)

"Májusnak dallama van, melyet a nemzetközi dalszerzők hasztalan igyekeznek lekottázni. Már mindent megkíséreltek e célból: de mindig csak dallamos zenebona lett belőle, célzásokkal a gyöngyvirágra és a mérsékelten viszonzott szerelemre.

Az igazi májusi dallam mélyebb, s egyáltalán nem érzelgős. Van benne valami a földrengésből. De van benne valami a halál neszéből is. Félelmes hónap. Okos öregek nem szeretik, óvatosan élnek ízeivel, fényeivel és illataival, lehetőleg elbújnak vagy elutaznak előle. Az asztal varázsosan megterül, füvekkel és kétlábú állattal. De az emberek szíve nehéz és nyugtalan. A májusi ünnep pogány és harsány. Minden lármázik, mondani akar valamit. A levegő már korán megtelik pezsgő, fanyar illatokkal, barbár fénnyel, egy ókori ünnep kegyetlen, vakító fényességével. Van májusi öngyilkos, ahogy van májusi gyöngyvirág, májusi rántott csirke. Az ember tehetetlenül menekül e támadás elől a civilizáció bástyái mögé. Májusban nem lehet könyvet írni. Olvasni is alig. Minden élet személyes, értelem ellen való támadásnak érzi e sugarakat és illatokat. A májusi napfény kegyetlen és veszedelmesebb, mint az őrjöngő, augusztusi napsütés, amely arany szablyával vagdalkozik maga körül, keleti harcos módjára, vérben forgó szemekkel, eszeveszetten. A május mérgekkel és aranytűvel öl, orgyilkos módra, kivédhetetlenül. Van májusi gutaütés is. A természet nem érzelmes.

E hónap közhelye a szerelem: pontosabban, mint az egészen rossz és egészen jó regényekben, a szerelem és a halál. A természet tüneményeiben van valami kontárságból és a remekműből. Ez a hónap, mikor sok ember riadtan, kötelességszerűen szerelem után néz, mint ahogy télen hócipőt vásárol vagy nyáron bérletet az uszodába. A májusi szerelem megbízhatatlan. Legtöbbször nem is a személynek szól, hanem az általános közhangulat rémuralmának engedelmeskedik, a májusnak. A májusi szerelemnek szeptemberben hódolattal és mély elcsodálkozással köszönünk vissza. Lehetséges? ... Hol volt a szemünk? ... Májusban minden nő Titánia kissé. Egy napon felébred a varázslatból, megnézi a naptárt, bámulja az imádott szamárfejet, csodálkozik.

Emlékezem egy májusra, a tengeren, virág és lomb nélkül, Afrika és Európa között, amikor mindaz, ami szárazföldön nyugtalanítja e titokzatos és pogány hónapban az embereket, a tengerből áradt felém, a fény sugártöréséből, a meleg szélből. Virág nélkül is kegyetlen a világ. Emlékezem májusi reggelekre, gyermekkoromból, mikor a házi kápolnában ministráltunk, Mária oltára előtt, liliomok és pünkösdi rózsák között. E reggelek dallamát hallom néha. Emlékezem egy májusi délutánra, mikor csaknem meghaltam egy nő miatt. Ez már nem történhet meg velem. Tapasztalt vagyok, óvatos. Feltartom arcom a nyers, erjedő májusi fénybe, s behunyt szemmel gondolkodom: „Kár."


(Márai Sándor... Négy évszak: Május )