...ma végre találtam egyet...:)...sk.fotóztam...
...jól látható, hogy ő bizony 7 pettyet hord a hátán...:)
Szalai Borbála: Katicabogárka
Katica-,
katica-,
katicabogárka,
jaj de szép,
jaj de szép,
rajtad a kabátka!
Olyan színű,
mint a pipacs,
hét gomb is van rajta -
tán a szabó
piros pipacs
szirmaiból varrta.
"Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról. Mikor értelmem eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben."
(Márai Sándor: Füves könyv - Arról, mi az élet igazi értelme)
...rendben , minden szavát elhiszem Márainak...hiszen csodálatos ahogy ír...de azért szeretném előtte a térképeket egy kissé áttanulmányozni...:)
...még mosom a ruhákat, addig magam is beszállhatok egy "nagymosásra"...csak tudnám, bírom -e majd a gyűrődést ?
...ha nincs kedvünk sütni, elővehessük az előre elkészített fánkokat...:)...tartós és nem romlandó édesség...kávé mellé kiváló...:)
....hogy most éppen nem az édességre vagy éhes ?...ok...akkor néhány szem eper biztosan jól jön majd...
...nem kell a hűtőben tartani, és még csak romlásnak sem indul...:)
...szülinapi zsúrra ...:)...mutatóba talán megtenné...:)...de azt hiszem ez magában kevés lenne a vendégeknek...
Kerti harangláb (Aquilegia hybrida)
40-80 cm magas, bokros, elágazó szárú növény. Harang alakú, bókoló virágai május-júniusban virítanak. Virágszíne rendkívül változatos. A csésze és a sziromlevelek általában eltérő színűek. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük, közepes vízigényű, télálló növény. Sziklakertbe vagy évelőágyba alkalmas.
forrás:wikipédia
...ilyen dupla szirmú haranglábaim nincsenek, csupán szimpla, egyszerűk...:)...de mindhárom most virágzik...
Futózápor
Csillog a bozót,
Ága-boga ázik...
Nem jutok szárazon
Addig a házig.
Vízben, sárban
Cuppogva járok...
Majd ha bozót leszek,
Esőt kivánok.
Ázott ingemet
Tűz mellé terítik,
Fázó testemet
Gyorsan melegítik.
Majd ha virág leszek,
Esőre nyílok...
Ázik a bozót,
Csillog-villog.
Weöres Sándor
Az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések között kiemelt szerepet kaptak a tavasz végi fagyok, hiszen ezek okozhatják a legnagyobb károkat a növekedő termésben. A népi hagyományok közül a fagyosszenteknek van - a Medárd-napi esőzések mellett - a legtöbb valóságalapja.
A fagyosszentek a népi hagyományban Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12, 13, 14) napját takarja, de bizonyos tájegységekben Orbán (május 25) napja is ide tartozik. A több évszázadon át kialakult népi tapasztalat szerint nyár felé közeledve a melegedő időjárás hirtelen hidegebbre fordul, gyakran faggyal is jár. A kései fagy tönkreteszi a rügyeket, megpecsételi a termést. Hazánk bizonyos tájain Zsófia napján (május 15) is fagyot várnak.
Pongrác napján trágyát égettek a szőlőben, hogy elűzzék a fagyot. A hiedelem úgy tartotta, hogy amilyen az idő Pongrác napján, olyan lesz Orbán napján is.
A fagyosszentekhez kapcsolódó időjárás-jóslás a következő: ha ezen a három napon felhőtlen az ég, akkor jó bortermés várható.
Az év során az utolsó tavaszi fagyot a népi hiedelem Medárd napján (június 8) várja, bár ez a nap sokkal ismertebb a 40 napos esőzésről.
Pongrác, Szervác és Bonfác a 4. században élt ókeresztény szentek. A keresztény hagyomány szerint mártírhalált haltak, más történet szerint nevük onnan ered, hogy halálra fagytak, miközben a szegényeknek és betegeknek adták ruháikat.
A tavasz végi lehűlés jelenségét máshol is megfigyelték: a fagyosszenteknek Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is kultusza van. Ennek az az oka, hogy Közép-Európába a nyár kezdete előtt gyakran áramlik be hidegebb levegő észak-északkelet felől.
A jelenség meteorológiai magyarázatával már a 19. században foglakoztak. Május közepén Északnyugat-Európa felett rendszerint anticiklon található, míg Délkelet-Európa időjárását ciklon alakítja. A két nyomási képződmény Közép-Európában észak-északkeleti légmozgást alakít ki, ezzel az ilyenkor megszokottnál hidegebb, szárazabb levegő érkezik. Emiatt hűvösebbek lesznek a nappalok, és éjszaka is erősebben - akár fagypontig - lehűl a levegő.
Habár a népi megfigyelés semmiképpen nem nevezhető babonának, a lehűlés nem következik be minden évben, így idén sem. Az idei fagyosszentek csak kisebb lehűlést okoznak, fagypont körüli hőmérsékletek sehol nem lesznek az országban.
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Sok bort hoz ám a három ác, ha felhőt egyiken se látsz - vallja a népi jövendölés. A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25) a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány az ezután következő Zsófia-naptól is fagyot várt.
Néphiedelem
Évszázados paraszti tapasztalat szerinte tehát ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető. Egyedül Szervác a kivétel, de az ő tiszteletének más indítékai is vannak.
Szervác, Pongrác, Bonifác, a fagyosszentek. Illusztráció: internet
Mindszent idősebb népe úgy véli, hogy e szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a maguk ruhájába takargattak. Ezek megmaradtak, ők azonban belehaltak a névünnepükön hirtelen támadt hidegbe. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre. A rábaközi Vág népét a környékbeliek azzal ugrasztják, hogy a fagyosszentek nevét és ünnepét furfangosan decemberre írták át. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei így fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Ha a fagyosszentek napjaiban az idő hidegre fordult, az eleki németek trágyát égettek és félreverték a harangokat.
A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették. Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok - ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket". A naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken úgy vélték, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Forrás: wikipédia
"Most már biztos vagyok benne, hogy régóta tartottam feléd, és te is énfelém. Még ha nem is sejtettünk egymás létezéséről, mielőtt találkoztunk volna, tudatlanságunkat végigkísérte valamiféle ösztönös bizonyosság, amely gondoskodott arról, hogy végül találkozzunk. Mint két magányos madár, melyek az égbolton tájékozódva repülnek a hatalmas préri fölött, úgy közeledtünk egymás felé ennyi éven, egy emberöltőn keresztül."
Robert James Waller
"A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet."
Fekete István
" Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett."
(ismeretlen)
Utolsó kommentek