Az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések között kiemelt szerepet kaptak a tavasz végi fagyok, hiszen ezek okozhatják a legnagyobb károkat a növekedő termésben. A népi hagyományok közül a fagyosszenteknek van - a Medárd-napi esőzések mellett - a legtöbb valóságalapja.
A fagyosszentek a népi hagyományban Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12, 13, 14) napját takarja, de bizonyos tájegységekben Orbán (május 25) napja is ide tartozik. A több évszázadon át kialakult népi tapasztalat szerint nyár felé közeledve a melegedő időjárás hirtelen hidegebbre fordul, gyakran faggyal is jár. A kései fagy tönkreteszi a rügyeket, megpecsételi a termést. Hazánk bizonyos tájain Zsófia napján (május 15) is fagyot várnak.
Pongrác napján trágyát égettek a szőlőben, hogy elűzzék a fagyot. A hiedelem úgy tartotta, hogy amilyen az idő Pongrác napján, olyan lesz Orbán napján is.
A fagyosszentekhez kapcsolódó időjárás-jóslás a következő: ha ezen a három napon felhőtlen az ég, akkor jó bortermés várható.
Az év során az utolsó tavaszi fagyot a népi hiedelem Medárd napján (június 8) várja, bár ez a nap sokkal ismertebb a 40 napos esőzésről.
Pongrác, Szervác és Bonfác a 4. században élt ókeresztény szentek. A keresztény hagyomány szerint mártírhalált haltak, más történet szerint nevük onnan ered, hogy halálra fagytak, miközben a szegényeknek és betegeknek adták ruháikat.
A tavasz végi lehűlés jelenségét máshol is megfigyelték: a fagyosszenteknek Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is kultusza van. Ennek az az oka, hogy Közép-Európába a nyár kezdete előtt gyakran áramlik be hidegebb levegő észak-északkelet felől.
A jelenség meteorológiai magyarázatával már a 19. században foglakoztak. Május közepén Északnyugat-Európa felett rendszerint anticiklon található, míg Délkelet-Európa időjárását ciklon alakítja. A két nyomási képződmény Közép-Európában észak-északkeleti légmozgást alakít ki, ezzel az ilyenkor megszokottnál hidegebb, szárazabb levegő érkezik. Emiatt hűvösebbek lesznek a nappalok, és éjszaka is erősebben - akár fagypontig - lehűl a levegő.
Habár a népi megfigyelés semmiképpen nem nevezhető babonának, a lehűlés nem következik be minden évben, így idén sem. Az idei fagyosszentek csak kisebb lehűlést okoznak, fagypont körüli hőmérsékletek sehol nem lesznek az országban.
Ádám Rita
Vezető meteorológus
A fagyosszentek és a rossz idő
Sok bort hoz ám a három ác, ha felhőt egyiken se látsz - vallja a népi jövendölés. A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25) a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány az ezután következő Zsófia-naptól is fagyot várt.
Néphiedelem
Évszázados paraszti tapasztalat szerinte tehát ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető. Egyedül Szervác a kivétel, de az ő tiszteletének más indítékai is vannak.
Szervác, Pongrác, Bonifác, a fagyosszentek. Illusztráció: internet
Mindszent idősebb népe úgy véli, hogy e szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a maguk ruhájába takargattak. Ezek megmaradtak, ők azonban belehaltak a névünnepükön hirtelen támadt hidegbe. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre. A rábaközi Vág népét a környékbeliek azzal ugrasztják, hogy a fagyosszentek nevét és ünnepét furfangosan decemberre írták át. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei így fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Ha a fagyosszentek napjaiban az idő hidegre fordult, az eleki németek trágyát égettek és félreverték a harangokat.
A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették. Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok - ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket". A naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken úgy vélték, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Forrás: wikipédia
Utolsó kommentek