Acél könnycsepp és Isten keze - hogyan emlékezik szeptember 11-re Amerika?  

Zászlók a Pepperdine Egyetem parkjában, Malibu, Kalifornia

"Az előző évekhez hasonlóan idén is felállítják két hétre a malibui egyetem előtt a szeptember 11-i terrortámadásban elhunytakra emlékező 2977 zászlót. Az amerikai lobogók mellett más nemzetek zászlai is helyet kapnak az áldozatok nemzetiségének megfelelően. A megmozdulást az egyetem republikánus fiataljai szervezik, az egyetem egykori diákjára, Tom Burnettre emlékezve, aki azon a repülőgépen ült, amelyet sikerült az utasoknak eltéríteniük."

9/11 Emlékhely, Holmdel, New Jersey

 Mind kinézetében, mind gondolatiságában ez a legbizarrabb valamennyi 9/11-es emlékmű közül. A két felfelé fordított bronztenyér a szociálisan rászorultak szobra is lehetne, ehelyett azt jelképezi - a tervező Kyle Galante szerint -, hogy mindannyian Isten kezében vagyunk. Minden évben szeptember 11-én a két tenyérből egy-egy fénysugár indul, amely a tornyokat jelképezi

 forrás:itt

Áldozzunk egy néma pillanattal az elhunytaknak ezen a napon...

Az utolsó szilvákból egy glutén mentes szilvás pitét készítettem. Nagyon egyszerű recept volt, és talán az egyszerű a legjobb...mert ilyen finomra még soha nem sikerült.

No és persze mindenki ehette! Ez nagyon fontás nálam.

Mindha a virágok is tudnák, hogy lassan vége a nyárnak. Próbálnak még egy utolső erőfeszítést tenni, hogy minden erejüket össze szedve nyíljanak...vagy szeretik ezt a kissé hűvösebb időt ?! Ilyenkor szeptemberben minden úgy fellélegzik, de biztosan nem azért mert halálra van ítélve....talán az  "embernek " akarnak derűs napokat szerezni...? !

Hát itt van az én idei nagy slágerem...eperkukorica a neve. Kis apró, de dekorációnak különlegesen szép.

Elkószált magok! ...adhatnám ennek a képnek ezt a címet is. Már van vagy két éve, hogy vetettem" kleopátra tűje "virágot. Azóta persze egyet sem láttam kikelni...és most tavasszal kettő is kelt. Örültem neki, és persze vigyáztam rájuk. Ez a virág maga is gondoskodik utódokról , szétszórja magjait és ha szerencsés időben, jó földet talál,másik évben ismét viríthat. Nálam ez most így történt.

Őszike nélkül nincs is ősz...igaz,  még csak kettő bújt ki, talán a nagy melegben még mélyebbre húzódtak, de ha itt az idő, ők bizony kidugják aranyos, rózsaszínű fejüket.

Még és még! Amíg tart a meleg, addig ontja virágait az encián. Tavaly benne hagytam a cserépbe, s bizony alig virágzott. Most egy félárnyékos helyre, a talajba ültettem. Ilyan óriási még sosem volt. Éééés...még jobban is vissza vághattam volna tavasszal, mondta egy ismerős, akitől van ez a virág . A japánfűzet bezzeg jól megnyestem, azt meg nem szabadott volna annyira. Él, szó se róla, de alig van rajta zöld. Jövőre óvatosabb leszek vele.

A kertezés, unokák sok időt igényelnek, így most az olvasás kissé háttérbe szorult. Az esti tévézés helyett azért én inkább olvasok, főleg ha Jodi Picoulnak egy új könyve jelenik, meg mint ez is.

Nagyon szeretem az író stílusát, és persze a történeteit is. Valós élet, valós  megoldásai. Tiszta Amerika!!!

Tetszett a könyv, akár csak a többi műve. Egy könyv a toleranciáról....el tudjuk-e fogadni a másikat, ha nem pontosan olyan , mint mi? Hovatartozás és bőrszín figyelembe vétele nélkül.  Olvassátok el, ha van időtök, és szívesen olvasom mindenki véleményét.

És vanóban,tagadhatatlanul megérkezett az ősz...apró lépésekkel,, kis lehülésekkel de itt van.

Próbálok mindig valami érdekeset kitalálni a teraszra, valamit ami mindenkit jobb kedvre derít. Van hogy veszek is hozzá, mint most pl. az erikákat, hangákat, de találok hozzá saját termést  is.

Az idén is vetettem pár tök fajtát, a madárház már elég érett, a sárga pedig az enni való cukkíni, ami keményre száradt már. Az apró piros kukoricát, "eper kukorica" a rendes neve, most először ültettem Állítólag ki is lehet pattogtatni...majd teszek egy próbát , ha jó száraz lesz. A többi fajta tök még érik, a kukoricát is hagyom szeptember 15-ig.

E. Kostovától olvastam már egy könyvet, ami nagyon tetszett. Egyszóval rögtön bele szerettem ebbe is, és bizony elkövettem azt a hibát, hogy nem néztem alaposan utána, miról is fog szólni. A történelem egy olyan fogalom volt mindig számomra, hogy bármiről szól is, csak érdekes lehet.

Euróba egyik romániai születésű hírhedt " karóbahúzó" Drakulájáról szól. Hát kicsit tartok az ilyen könyvektől, de elolvastam. Nagyon sokáig tartott, sok volt a házi munka közben, és ezt a könyvet csak úgy tudtam lépésről lépésre követni, ha közben tisztába vagyok a történelmi helyekkel is. Így utólag most azt mondom, nem bántam meg, hiszen gazdagabb lettem egy történelmi kutatás folyamatával és most már sok mindent tudok a románok egykori legendás , rémséges fejedelem életével s talán halálával is.

Azt azért ne kérdezze tőlem senki , hogy hol is van eltemetve....

                                                                                 /kép/

A hétvégén főztem be néhány üveg paradicsomot. Nagyon édes idén a paradicsom és persze jó sűrű lett a lé is belőle. Ebből aztán valóban finom a töltött paprika, leves vagy esetleg paradicsomos káposzta. Igaz, én még a spagetti szószt is ezzel csinálom.

A szilva is elég érett volt már a lepénynek, így három tepsivel is sütöttem. Egy glutén menteset is, ami persze nem lett ilyen szép, mint a pizza sütőn, de finom lett az is. Mióta disznó zsírral dagasztom ezeket a liszteket, sokkal puhább állagú tésztát kapok,  Mondanom sem kell, hogy mind elfogyott...én másnap a hűtőből ettem, hidegen.

Ez már csak a ráadás, a hétvége legszebb pillanatai...

Nem lehet elég korán kezdeni....a könyvek szeretete szerintem belénk van táplálva,

Nagyon sok finomság érett be augusztus elejére. Ez a bab például még nem száraz, de kifejtve nagyon finom volt ma , főzeléknek

Csupán három őszibarackfánk van, de az idén mindhárom hozott szépen. Van amelyik nem magvaváló, így azt folyamatosan esszük, és van már pár üveggel elrakva is télire.

Tavaly elfagyott a szilvafánk virágzás után, s talán két marék szilva ha volt, de az idén kipótolta. Elég korai....vagy csak a nagy melegtől?...de már jó érett. Be kell terveznem egy finom mákos szilvás lepényt, mert nagyon szeretem.

A kukorica már a végére jár, igaz van még több fajta díszkukoricám, amik csak későn ősszel érnek be szép színesre, de a csemege javát már elfogyasztottuk, ami nem volt túl sok.

Van paradicsom is és paprika, amit folyamatosan főzni kell, már pár üveggel raktam el, hogy finom paradicsomos ételeket tudjunk készíteni, s persze egészségeset is, hiszen a két unoka imádja a paradicsomos dolgokat.

Virágokban sincs hiány, ez a meleg megtette hatását, Persze öntözni kell minden nap, /nem locsolni, öntözni!-ezt valahol olvastam , s nagyon tetszett/ A díszcsalánok az égig nőnek, és még régebben találtunk egy "nagypapa széket" ami most jó szolgálatot tesz. Átfestve egy igazi régiség nekem.

A mocsári hibiszkusz már egy hete virágzik, és mindenen túl tesz. Van vagy 25 cm-es virágja, igaz, ennek állandóan vizesnek kell lennie, de szerintem megéri a fáradságot.

Egyszóval kívánok mindenkinek sok finom , vitamindús gyümölcsöt, és persze pihentőt az árnyékban , legalább addig míg elvonul ez a rettenees hőség.

"  Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek."

/Paulo Coelho/

....résen leszek, s megpróbálom a legszebb pillanatokat észre venni, elraktározni....