Minden, ami Amerika!

...a legújabb kínai találmány..."Tojás-rolád" !!!

...nem kell megfőzni, hámozni, időt takaríthatunk meg vele....az már más kérdés, hogy egyáltalán hogy került a tojás bele, s hogy mikor is ? :o

...azt hiszem én maradok a hazai , tyúkjaim tojta tojásnál...:)...főzök, pucolok ja és persze Húsvét után jöhet a hagyományos rakottkrumpli is...:)

Csendes csodák...

.

Ne várd, hogy a föld meghasadjon

És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

.

Tedd a kezed a szívedre,

Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalapálás

Nem a legcsodásabb dolog?

.

Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a szürke kis ezüstpontokat:

Nem csoda-e, hogy árva lelked

Feléjük szárnyat bontogat?

.

Nézd, árnyékod, hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled.

Nem csoda ez? S hogy tükröződni

Látod a vízben az eget.

.

Ne várj nagy dolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló, halk szirom-csodák:

Rajtuk át Isten szól: jövök.

 Reményik Sándor

 ...nagyon közeleg a Húsvét....csak óvatosan azokkal a kindertojásokkal !!!....jobb, ha vigyázunk, mert érhetnek még meglepetések :)

 ...hogy tényleg jusson minden napra egy apró kis meglepetés, a mait itt megtaláljátok...:)

 ...Jean Sasson harmadik könyvét olvasom...

 ...miközben közeleg a "nagy péntek", és felvetődik a böjt gondolata, több lapon keresztül a ramadánról olvastam tegnap...

 ...azt hiszem örülnöm kellene , hogy nem arab nőnek születtem...:o...viszont azt is tudom, aki ebbe bele születik, nem jelent gondot nála egy egész hónapos szigorú megvonás az élet mindennemű kényeztetéséből...:o

Meg tudod magyarázni?

"Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:

Prof: Hiszel Istenben?

Diák: Teljes mértékben, uram.

Prof: Jó-e Isten?

Diák: Természetesen.

Prof: Mindenható-e Isten?

Diák: Igen.

Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?

Diák: (a diák hallgat)

Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?

Diák: Igen.

Prof: Jó-e Sátán?

Diák: Nem.

Prof: Honnan származik Sátán?

Diák: Istentől?

Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?

Diák: Igen.

Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde?

Diák: Igen.

Prof: És Isten teremtett mindent. Így van?

Diák: Igen.

Prof: Tehát ki teremtette a bűnt?

Diák: (a diák nem válaszol)

Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?

Diák: Igen, uram.

Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket?

Diák: (a diák nem felel)

Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?

Diák: Nem, uram.

Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?

Diák: Nem, uram.

Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?

Diák: Nem, uram, attól tartok nem.

Prof: És mégis hiszel benne?

Diák: Igen.

Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van.

Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

Diák: Professzor, létezik-e a hő?

Prof: Igen.

Diák: És létezik-e a hideg?

Prof: Igen.

Diák: Nem, uram. Nem létezik. (Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.) Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem AZ ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya. (Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.) És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?

Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?

Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember?

Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.

Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?

Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van AZ élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált AZ élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya. Diák: Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak?

Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.

Diák: Látta-e már valaha AZ evolúciót a saját szemével, uram? (A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, MI lesz a vita kimenetele.)

Diák: Mivel eddig még senki sem látta AZ evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor? (Nagy zajongás támad az osztályban.) Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát? (Az osztály nevetésben tör ki). Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?.... Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak? (A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.)

Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.

Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője."

"Akik azt állítják, hogy a szexus csak gyerekek nemzésére való, azok mintha azt mondanák, hogy az emberi száj élelemkapu és rágógép csupán, verset mondani, dalolni és fütyörészni nem illik vele."

 Dr. Gyökössy Endre

A "szabadság" parányi, sérülékeny, akár az emberi szív halni is képes, ha az út innenső oldaláról nézik, de végtelen, ha a másik oldalról. A lételem érzések beszűkülhetnek, korlátok közé szoríttathatnak, olyannyira, mint amikor a madárnak lenyesik a szárnyait. Nem képes felemelkedni (felülemelkedni). Jajveszékel a madár, de nem értik, ép hallással sem hallják. Dermedté válik a csend, a néma tekintet idegesítő közelséggé, a kérés fülsiketítő zajjá. Az egyre csak szűkülő tér még szürkébbre festi a hajnalok pazar színpompáját. S miközben tobzódik a gőgös és hiú életimitátor a Föld "jobbik, termékenyebb" oldalán, úton-útfélen, mint a kivert kutya kullog a magányosság, a kétségbeesés, a kitaszítottság.
Bármennyire nem világtalan, nem siket az emberfia, mellkasában dobogó szívével sem lát jól... Mindenki valamennyi ideje "Élet" címmel írja életének nagy művét. Minden egyes Életmű egyszer majd egyedi gondozásban fog megjelenni, de a kiadás időpontja teljességgel ismeretlen. Egyes lapok sorai értelmezhetetlenek, nem illenek bele a "képbe". Talán más is ír a könyvbe? Hoppá! Vannak még üresnek tűnő lapok... Ám a következő lapon már egy teljesen más történet kezdődik. A radír dolgavégezetlen hull alá, a tinta kifogyott.

forrás:Vigi blogja...

 Virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztusnak Jeruzsálembe való diadalmas bevonulását, amelyről barkás körmenettel is megemlékezik. A körmenet jeruzsálemi eredetű, ahol minden esztendőben megismétlődött az Úr bevonulása a városba, akit a jeruzsálemi püspök helyettesített.

A processió népe a város falain kívül gyülekezett, itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a körmenet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és a hívek ruhájukat terítették eléje. A középkorban igen sok helyen „dramatikus" módon adták elő a bevonulást. Krisztust vagy az evangéliumos könyv, vagy pedig feszület jelképezte, amelyet zöldellő ágakkal díszítettek. Bártfán a XV. században a virágvasárnapi körmeneten szamárháton ülő Krisztus-szobor is szerepelt.
A virágvasárnapi szentelt barkát, ami Magyarországon a pálmalevelet helyettesíti, a nép szentelménynek tekinti. Göcsejben már szombaton kimentek az iskolásgyerekek „cicamaca ágért" (barkáért) a közeli erdőre. Ez alkalommal a fiúk fekete cukorsüvegből készített csákót tettek a fejükre, felbokrétázták, felpántlikázták, oldalukra fakardot kötöttek. A kislányok pedig fejükön fehér koszorúval jelentek meg az iskolában. Innen a mester (tanító) vezetésével párosan, világi dalok éneklése mellett, ünnepélyesen mentek az ágakat vágni. Miután ez megtörtént, a magukkal vitt ennivalót, többnyire tojást, elköltötték, és valamelyik gazda a hegyen borral kínálta meg őket. A szentelésre szánt „cicamaca ágakat" vállukon, most már valamely virágvasárnapi éneket énekelve vitték hazafelé. A templomot háromszor megkerülték, majd az ágakat odaállították az oltárt környező falakhoz.
A szentelt barkát az egész országban szinte orvosságul használták. Szegeden a család mindegyik tagja elnyelt belőle egy-egy szemet hideglelés ellen. Máshol torokfájás ellen nyelik. A felső-Ipolyvidéken azt tartották, hogy a tavalyról megmaradt szentelt barka és húsvéti morzsa füstje fölött fejjel lefelé lóbált gyerek kigyógyul a szemverésből. Sándorfalván a barkával a haldokló ember feje fölött keresztet rajzolnak, hogy kimúlása nyugodtabb legyen. Privigyén, amikor virágvasárnap a barkát szentelték, és a passiót énekelték, az anyák a templomba vitték a gyermekeiket, akik még nem tudnak beszélni, hogy mielébb oldódjék meg a nyelvük. Ez a hiedelem a jeruzsálemi gyermekek hozsannázásához kapcsolódik. A matyóknál az eladó lányt megveregették barkával, hogy minél hamarabb férjhez menjen. E szokás az aprószenteki korbácsolással keveredett. A palóc Széken, hogy a ló jól menjen: a barka között ostorhegyet is szenteltettek a templomban. Egyes vidékeken, ha valaki a passió alatt a felszentelt barkából keresztet csinált, és odahaza fölszögezte a pajta ajtajára, akkor a tehén tejét hiedelmük szerint nem bírják majd elvenni. Máshol a szentelt barkát a mestergerenda mellé teszik, mert különben a gonoszok megrontanák a tehenet. Eger vidékén, ha virágvasárnap a szentelt barkával megvesszőzik a tehenet, nem fog véres tejet adni. Szegeden, hogy a sertésvészt távoltartsák, az ólküszöb alá szentelt barkát tettek. Az Alföldön sokan a méhkasok alá is tettek, amikor először vitték a szabadba. Úgy hitték, hogy akkor a méhek sok mézet gyűjtenek, és jól rajzanak. Néhol a szentelt barkát porrá égették, és a vetőmag közé vegyítették, hogy a termés jó legyen. Úgy gondolták, bőven termő lesz az a gyümölcsfa is, amely alá a templomból virágvasárnap kisöpört szemétből raktak. A palóc falvakban virágvasárnapi szokás volt a „kiszehajtás". A „kiszehajtás" lényege, hogy egy női ruhába öltözött bábút körülhordtak, majd, hogy elpusztítsák vízbe dobták, vagy elégették. A mágikus rítusnak tartott „kiszehajtás", amely eredetileg - a halál vagy a tél megszemélyesítője - ezen a vidéken inkább tréfás jellegű, amely arra utal, hogy vége a böjtnek, elviszik a böjti ételeket, és újra ehetik a sonkát.

Haj, ki kisze, haj!
Jöjj be, sódar, jöjj!

A Nyitra-vidéki magyar falvakban a „kiszehajtás" után következett a „villőzés". A lányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról-házra, amely szokás egyértelműen a tél kiűzésére, a tavasz behozására utalt.
A virágvasárnap szentelt barka országszerte használatos volt égiháború idején is. Szeged-„fősőtanyán" a barkát ilyenkor szentelt gyertya lángjánál meggyújtották, a kémény alá tartották, hogy füstje eloszlassa a rossz fellegeket. Sándorfalván a barkát vihar, jégverés esetén elővették, apróra vagdalták. A pitvarban fölfordították az asztalt, négy lábára rátették az apróra vágott barkát, meggyújtották, és imádkoztak mellette. Szilágyságban égzengéskor szentelt barkával fültölték meg a szobát veszedelem ellen. Göcsejben a szalmazsákba tették, hogy a villám be ne csapjon a házba. Kéthelyen a virágvasárnap megszentelt „ciróka" (barka) egy részét tűzre tették, hogy füstje megakadályozza a villám becsapását. Másik részét húsvét napján a mezőre vitték, letűzdelték, hogy a jég elkerülje a vetéseket. Ilyenkor mindenfelé térdenállva ájtatoskodó embereket lehetett látni a földek között. Somogyban a barkát sírhalomba tűzték, hogy a vakondok fel ne túrja. A sok légy ellen úgy védekeztek a szobákban, hogy hamuvá égetett szentelt barkát szórtak el kereszt alakban az ajtók és ablakok előtt. Ezt háromszor megismételték, és úgy vélték, hogy most már a legyek nem jönnek vissza. Sok helyen a szentelt barkát a padlásra vitték, vagy az eresz alá tűzték fel, hogy a villámok mintegy meglássák őket, és elkerüljék a házat.

Cságoly Péterfia Béla   Polgár Info 

 Óraátállítás !

 ...hogy is lesz most ezek után ?...néhány reggel elég zűrös lesz , de végül is majd megszokjuk...:)

Az Egység


Mi a szépség valójában? A szépség az Egy felismerése emberekben, tárgyakban, gondolatokban, zenében és mindenféle teremtményben. akinek nem tetszik semmi, nem látja meg Istent. Keserű véleménye van mindenről, boldogtalan.
Aki viszont megtalálja a szépséget mindenben. Átérzi az Egységet, a szeretet, hatalmat, boldogságot.

Mint tudjuk a "szépség belülről fakad", de mégis érzékelhető összetartó erő, ami nélkül atomjaira hullana minden. Lásd meg a szépséget és a világ egyből barátságos és szeretetteli lesz.

"Egy afrikai közmondás szerint egy "Egy lehulló száraz gally nagyobb zajt csap, mint egy felnövekvő erdő."





Az erőszak, a mások bántása általában hangos, rámenős. A jóság - ha igazi - szerény, csendes, építő. Ilyen az ima: bensőséges kapcsolat az Egy-el. Olykor vannak - kell is, hogy legyenek - külső megnyilvánulásai, de lényege szerint kimondhatatlan.

"Muzulmánok hite szerint,
körülöttünk öt angyal kering.
Két angyal jár napvilágnál,
Kettőre a holdvilág vár.
Az ötödik váltja őket,
Soha nem tágít mellőled.
Gyermek lelked óvja, védi,
Isten szeretetét kéri.
Öt angyal tehát ki átad,
nappalnak és éjszakának.
Van azonban még két másik,
Ki látástól vakulásig,
Írja mit teszel és mondasz.
Jobbról aki áll, az olvas fel
majd rólad minden jót,
Bal felőli pedig felró,
minden rossznak mondhatót.

Minden este eléd tárják,
mint egy tükröt, napodat.
Hogy mielőtt Isten ítél,
Ismerd, s jobbítsd önmagad."

forrás:http://hemoka.freeblog.hu

...ezt , így ahogy van, találtam egy blogon...muszály volt elhoznom magamhoz...hogy megoszthassam veletek...:)