Este ...
Valami bíbort szórt az este
a lassan úszó fellegekre.
Valami kósza szellő lebben
ebben a fáradt, álmos estben.
Valami furcsa fájó dallam
suhan felettem lágyan, halkan.
Valami bánat sír az égen,
s lehull a nap a vérző éjben.
Szabolcsi Erzsébet
...babafürdetés Afrikában...
Ha nagy hőségben csak azért fürdenél, hogy felfrissülj, ne használj feltétlenül tisztálkodószert! Öblítsd le testedet tiszta vízzel, és máris jobban érzed magad!
A túlzott tisztálkodás okozta betegségek
Szervezeted elsődleges védelmi vonala a bőr. Ha egészséges, számos betegségtől megóv, ám a túl sok fürdéssel lerombolhatod.
Gyerekkorunkban megtanultuk, hogy a fürdés nem csak a kultúra, hanem a mindennapos higiénia és az egészség alapvető kelléktárába is beletartozik. Lehet, hogy hamarosan újra kell értelmeznünk a tisztálkodásról alkotott véleményünket?
Manapság a fürdés egyre károsabb. A sok mesterséges tusfürdő, valamint a szuper antibakteriális hatóanyagok ugyanis nagymértékben károsítják a bőr természetes savköpenyét, ami nemcsak a bőrbetegségeket teszi gyakoribbá, de a legapróbb fertőzésekkel szembeni védekezőképességet is csökkenti
Hányszor, és mivel?
A legtöbben fintorogva mosolyognak egyes nyugati népek szokásain, akik hetente csak néhányszor állnak megtisztulás céljából az üdítő vízsugarak alá. Pedig ők járnak közelebb az egészséghez. Bár az intim higiénia elengedhetetlen, és szükségszerűn része kell, hogy legyen a mindennapos tisztálkodásnak, fürödnöd nem kell minden nap. A tusfürdők ugyanis bőröd természetes baktériumflóráját megtámadják, és a sűrű mosdással egyre jobban meggyengíted természetes védelmi vonalaidat.
Ha azonban nem mosod le magadról az összes baktériumot, kevesebbszer is lesz szükséged fürdésre, ugyanis a bőr természetes savköpenye a környezeti ártalmak okozta irritációtól is megvédhetnek. Egyáltalán nem egészségtelen tehát, és nem is kulturálatlan dolog, ha valaki csupán kétnaponta fürdik, sőt, kimondottan egészséges is lehet.
A gyakori tisztálkodás bizonyos betegségek kockázatát erőteljesen növeli. Vannak élősködők, melyek a nedves bőr közegét kimondottan kedvelik, ez ugyanis ideális számukra a szaporodáshoz, míg más bőrbántalmak a tusfürdők hatóanyagai miatt erőteljesen kiszáradt bőrön könnyebben jelentkeznek.
Szerző: Gémesi MelindaForrás: Femina.
"Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik."
Popper Péter
"Az indusztriális pedagógia futószalagként működik. A futószalagra hatéves korában, amikor szalagérett, ráállítják a gyereket, és minden tanórán rászerelnek egy kis többlettudást irodalomból, fizikából, matematikából stb. Tizennyolc év múlva, mint diplomás álértelmiségi, lelép a futószalagról. Jogász, orvos, mérnök lett belőle. Jó gyerek az, aki megadóan hagyja, hogy a tudáselemeket fokozatosan rászereljék. Rossz, aki ágál, vagy számára túl lassú, vagy túl gyors a futószalag sebessége. Ezeket, mint lelki betegeket, pszichológushoz, pszichiáterhez, nevelési tanácsadóba kell küldeni."
Popper Péter
...valahogy így működnek korunk nagyon modern iskolái...
A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy. A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg.
Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést.
A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. A dió Perzsiából származik. Ma az egész világon elterjedt és igen kedvelt élelmiszer. A papírvékony héjútól az egészen kemény, nehezen feltörhető fajtákig, sokféle megtalálható. Magyarországon az egyik legjobbnak mondott termőhely a Felső-Tisza vidéke, az itt termelt dió ízletes, vékony héjú, jól törhető és hámozható fajta. A néphit szerint az ilyen termésű fákat az ezeket kedvelő varjak ültetik.
Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió.
A dióavar erős hatóanyagai és a lomb sűrű árnyéka miatt a diófa alatt sok növény nem él meg, illetve ezért lombját össze szokták gyűjteni
A diókopácsot diószüretkor, szeptember táján kell gyűjteni. Ehhez érdemes kesztyűt húzni, mert lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét. A gyűjtött kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, de a már megromlott, penészes részeket előtte és közben el kell távolítani.Ebből jó fapác készíthető. A diófa ellenálló, keménysége miatt egyik legértékesebb fa a fafaragók és asztalosok körében.
A diókopácsot olívaolajban megfőzve jó hajkenőt ad.
A levéldrog naftokinon származékokat (juglont), cserzőanyagokat (ellágsav-származékokat), flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz.
Külsőleg bőrbetegségekben, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma esetén lemosásra, borogatására alkalmazzák, aranyér ellen pedig a növényből készített ülőfürdő javallott.
Belsőleg csak a népgyógyászat használja elvétve. A dió vértisztító hatású, illetve gyomor- és bélhurut kialakulása esetén is alkalmazzák. A dióbél fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét.Maga a termés telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
Dióolaj: Jellegzetes aromája van, mely kiválóan alkalmas saláták vagy más ételek ízesítésére.
Tárolása fénytől védve, hűvös helyen, légmentesen záródó üvegben történjen.
Értékes tápanyagai és magas tápértéke miatt érdemes naponta egy-két szem diót elfogyasztanunk. A dióbél kalóriatartalma hozzávetőleg a marhahúséval azonos.
A dió termését (dióbél) sokféleképpen használják a háziasszonyok: sütemények, kalácsok, tészták elkészítésénél. Zölddió befőtt is készíthető belőle. Elsősorban nyersen ajánlható a fogyasztása, így épségben megmaradnak benne hasznos tápanyagai. Joghurtba, kefirbe, müzlibe keverve, salátába, süteményekbe téve, akár durván darabolva, akár finomra darálva kiválóan felhasználható. Dr. Oláh Andor természetgyógyász klasszikus receptje lesoványodott, lábadozó betegeknek korpás kenyérszeletet ajánl mézzel megkenve és darált dióval meghintve. Hasonló erősítőszer lehet egy pohár gyümölcslé néhány evőkanál darált dióval és egy teáskanálnyi mézzel dúsítva. Száraz, hűvös helyen tárolandó, lehet héjasan és megtisztítva is tartani otthon, de tudni kell, hogy a dióbél hamarabb avasodik. Előfordulhat, hogy egyesek nyelvén, száj-nyálkahártyáján kellemetlen viszketést okoz.
Valóságos kincsestára az értékes tápanyagoknak, vitaminokat. Fejletlen vagy beteg gyermekeknek, legyengült szervezetű felnőtteknek hatékony erősítőszerként ajánlják magas energiaértéke (651 kcal/ 100 gramm), és A-, B1-, B2-, és C-vitamin tartalma miatt.Ásványi anyagai közül kiemelkedő mennyiségű káliumot (450 mg), foszfort (380 mg) és kalciumot(99 mg) tartalmaz, emellett nátrium és más fémek is találhatók benne, sőt antioxidánsokat és E-vitamint is nyerhet belőle, aki rendszeresen fogyasztja. Újabb kutatások szerint napi 50 gramm dióbél elfogyasztása hatékonyan véd a szívbetegségek ellen, mivel telítetlen zsírsavakat tartalmaz és csökkenti a koleszterinszintet.
eredeticikk: kri-fu-fa.blog.hu
.jpg)
Dió ...
Valaha, amikor az embert még nem szakította ki a teremtés rendjéből a saját maga által teremtett művilág, a diót még mindenütt isteni, szent faként tisztelték. Bölcsőt és koporsót készítettek belőle. De nem csak asztalosmunkával, hanem életet termő szertartással is! Ha gyermek született, diót ültettek a tiszteletére. Ha meghalt egy szeretetreméltó ember, diót ültettek a sírjára. A dióhéjból a gyermekek játékbölcsőt is készítettek. A dióhéjba kanócot téve és méhviaszt öntve diómécsest kapunk, amit meggyújtottak a megemlékezés napján a sírokon, ablakokban, ligetekben, berkekben, forrásoknál, szikláknál. A zöld diólevélből gyógyfőzetet készítettek, vagy éppen bolhaűzésre használták. A frissen lehullott sárga diólomb gyönyörködtette a szemet, hempereghettek benne a gyerekek, és megbújhattak alatta az Élet kerekét forgató szorgos kis élőlények. És még nem is szóltam a dióbélről, ami a mogyoróval együtt megkoronázott minden eledelt, amihez fogyasztották. Egy egész könyv is kevés lenne felidézni, hány szálon kapcsolódott az emberek élete ehhez a tiszteletreméltó fához.
Hová tűnt mindez? Az emberek többsége ma nem ültet diót sem születéskor, sem temetéskor. A gyerekek fröccsöntött műanyaggal játszanak, vagy képernyőt bámulnak. A betonsírokkal rideggé tett temetőkbe halottak napján alumíniumhüvelybe öntött paraffinmécsest viszünk, az ablakokban a tévé fénye villog, odakünn pedig a fákon fennakadt műanyag zacskókat zörgeti a szél. Gyógyfőzetek helyett a vegyipar termékeit veszik már azok is, akik még ismerik a régi gyógymódokat. A lehullott diólombot gondosan szemeteszsákba rakják az emberek, és még rémmesét is költenek hozzá saját lelkiismeretük és ősemlékezetük elaltatására. Azt sulykolják egymás fejébe, hogy „a dió avarja tönkreteszi a talajt, még komposztálni sem lehet". A dióbél és a mogyoróbél pedig annyira sem érdekli a mesterséges arommákkal elrontott ízlésű gyerekeket, hogy felszedjék a földről ezt az értékes ajándékot. A felnőttek pedig, ha ültetnek még egyáltalán diófát, a kereskedelemből vesznek megbízhatónak vélt oltványt, magról eszükbe sem jut ültetni. Sőt, a diólomb rágalmazásához hasonlóan a magról kelt diókról is rémmeséket költenek. Azt mondják, hogy „elfajzik, értéktelen termést hoz majd".
Márpedig a dió sorsát és a mi sorsunkat különösen erős kapocs fűzi össze! Nem is lehet másképp, hisz évszázadokon, vagy tán évezredeken át együtt éltünk a dióval bölcsőtől koporsóig, koporsótól bölcsőig. Mert élet a születés előtt is van és a halál után is. Az Élet fájára szüksége van az evilági embernek is, és a túlviláginak is.
Ezért komoly kéréssel fordulok minden magyar és nem magyar testvéremhez. Adjuk vissza a dió minden részének, még a lehullott lombjának is azt a tiszteletet, ami valaha megillette! Ne higgyük el, hogy a talaj védelmezője, a földet betakaró avar árthat a földnek! Ne higgyük el, hogy a magról kelt dió értéktelenebb, mint az oltvány! Később fordul ugyan termőre, de tovább is él, és a szemet is jobban gyönyörködteti. Helyezzük vissza a diót evilági életünk mindkét kapujába őrnek, a két kapu között pedig oltalmazónknak, hisz a legnagyobb melegben is védi a talajt a kiszáradástól, az embert pedig a nap hevétől! Amikor esszük a dióbelet, adjon hálát ki-ki hite szerint azért azért az eledelért, ami a jelenlegi nagy tékozlás, természetpusztítás után várható ínséges időkben még sokakat menthet meg az éhhaláltól!
Tóth Ferenc
Kicsit vidámabb falfestések...
...csináljunk a megkopott unalmas falakból, kerítésekből valami újat, valami nem mindennapit...:)
...ettől az egyszerű kerítéstől teljesen el voltam varázsolva...
...egy teljesen átlagos kerítés...de ha kicsit jobbra, avagy balra haladsz, s visszapillantasz, valaki rád tekint...:)
...egy kis romantika...emlékek a lepusztult falakon, kapualjban...
...szakad az eső, szürke az ég...hoztam egy viccet, hátha segíthetek vidámabbá tenni ezt a borús , őszi reggelt...
...találtam egy nagyon jó előrejelző oldalt...nézzétek csak meg, s majd írjátok meg, mennyire igaz...:o
Szibériában a helyi fakitermelő brigádja vásárol egy láncfűrészt az USA-ból. Lefordíttatják a kezelési utasítást, melyben az áll, hogy ezzel a fűrésszel egy munkás naponta legalább 12 köbméter fát tud kitermelni. A brigádvezető odaadja a fűrészt a legjobb munkásnak:
-No, Iván, mutasd meg ezeknek a nyamvadt amcsiknak, hogy mit tudunk! Iván bemegy az erdőbe, reggeltől estig vágja a fát az új fűrésszel. Este lemérik a teljesítményét. hát, csak 8 köbméter.
Másnap jobban rákészül, megiszik egy üveg vodkát, egész nap megállás nélkül dolgozik, este a mérés: csak 10 köbméter.
Bedühödik a brigádvezető, hogy milyen bóvlit sóztak rájuk és ír a cégnek egy reklamáló levelet. A gyártó cég erre elküldi egyik szakemberét, hogy kivizsgálja a panaszt. Mikor megérkezik, bemutatják neki Ivánt, és elmennek kipróbálni a fűrészt. Az amerikai beindítja a fűrészt, mire Iván:
-Ez berreg?
Mert az élet repül velünk,
ha szárnyalunk vagy csak megyünk,
andalogva, kézen fogva,
emlékeket felkarolva,
sóhajokba kapaszkodva,
összebújva vagy széthullva,
illatokkal, illanókkal
tele tarisznyánk a jóval,
hamuba sült fájdalommal,
friss idővel vagy múlttal,
ezerarcú szép titokkal.
Szabolcsi Erzsébet
...amint megláttam ezt a falfestést, egyből Tompa Mihály verse ugrott be...
"Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!
Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...! "
Utolsó kommentek