A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a margarétafélékkel rokon, a fészkesek (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint kétszáz fajt számláló, ázsiai eredetű növénynemzetség. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. Krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert.
Ősei Dél-Európától Dél-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. Legelőnyösebben a mediterrán éghajlati övben termeszthetők. Rendkívül víz- és páraigényes, de sótűrő növény. Gyökerei a talaj felső 20-30 cm-ét hálózzák be.
A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. Mivel fagyérzékenyek, nálunk a félcserjék nem terjedtek el. A túlzott meleget sem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövidnappalos" növények, azaz virágzásukhoz napi 13-14 óra sötétre van szükség.
Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több, mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb.
Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme - a fagytól és a kártevőktől.
A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékérőé származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsiny: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít.
Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.
A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.
Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.
A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők.
A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele.
Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik.
Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken.
Mivel számos változata halottak napja tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2-3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert.
forrás.wikipédia
Utolsó kommentek