Minden, ami Amerika!

.

...mikor a kéknefelejcs más akar lenni...

FEKETE BÁRÁNY

Mert bizony mondom, hogy megjelölve
égő stigmával homlokomon,
úgy lökött ki lávás öléből sorsom
védtelenül és fegyvertelenül
az orkánló Időbe
a Küldetés parancsszavával!

És szólani kényszerültem!

Mit tudom én, mely hatalom emelte ajkam elé
a rivalló kürtöt,
hogy förgeteges erővel harsogjon éneket!
És szólani kényszerültem, mit tudom én,
mint ömlött át szívembe minden szívekből
a néma, hangtalan följajdulás,
hogy hangszerem zendítse kiáltó panaszra!

Mit tudom én, ki fogta a kezem!
Ki vezetett zordon mélységek fölött
kardpengék ívelő hídján keresztül?!

Hogy sejthetem én, ki hívott úttalan utakra,
az élet vad bozótjai és cserjéi közé,
hogy tüskék marjanak a húsomba
és ölelő indák fojtva szeressenek?!

Nem tudhatom, mely erő parancsolt,
küldött és vezetett idáig,
mely hatalmas kéz játssza szívemen
a végzetes dallamot,

de fekete bárány vagyok én a nagy akolban
bégető, fehér juhok közt megjelölve,

öröke megjelölve!

.
/Várnai Zseni/

.

"Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel."

/Márai Sándor: Füves könyv/

...ez ma sikerült Neked...egy átlagos keddi napból ünnepet tudtál varázsolni...köszönöm...

...van aki kutyát sétáltat, de van olyan is, akinek az elefánt jön be...:)

foto.MartaOrlowska

...tegnap neki láttam, és fölforgattam mindent...

...igaz, kissé lassú voltam,lassúbb a szokottnál, de volt segítségem is...

...estére még átültettem az ibolyáimat , mert bizony egy év alatt alaposan elhasználták a földjüket...

...most már várhatok a virágra...hát nem érdekes, adok-kapok játék ez az élet...minden téren...:)

.

...öt és fél hat között rázendítenek...de mire kimegyek, hogy megnézzem ki is adja a mai koncertet, mind eltűnik...husss, és már sehol sincsenek...

...ő véletlenül itt maradt...egész télen ide járt enni, gondolta, most megköszöni az énekével...:)

...tegnap a póstán voltam...elvittem a masinát magammal, lefotózni ezt azt...

...tényleg habok között jártam, mikor a póstától nem messze megpillantottam ezeket a cseresznyefákat...

...a valódi cél a kis park fái voltak, a minap vettem észre, hogy a hársfák zöld ruhát öltöttek, s ők bizony nagyon látványosan teszik, egyik napról a másikra...

...emlékszem , még alapiskolába jártam, mikor a sulival ezeket a hársfákat ültettük...

...őt csak véletlenül vettem észre az egyik kapualjba...

...nekem nincs , pedig olyan nagyon igénytelen, amerre a szél viszi a magját, ott virágzik...

...s hogy ki is ő ? őszi éjjeleken átlátszó kis testében már ott gubbaszt az utóda...látványosan...

foto:MartaOrlowska

"Hogy miért vagyok néha boldogtalan? Mi a hibám? Az eredendő hibám? Hogy túlságosan szeretem az életet. (...) Kiélvezni minden pillanatot, felsikoltani az örömtől, ha a meleg tengervízben egy tarajos hullám végigborzol. Vagy egy elvadult kert, vagy a magasra nőtt fű láttán, mintha csoda volna. Áhítatos mozdulatlanságba merülni, lélegzet-visszafojtva, mikor a madarak énekelni kezdenek. Hallgatni a csicsergésüket, áhítatosan, mint akár Mozartot. (...) Szeretni, szeretni, bolondulásig szeretni a hajnalhasadást; lágy szavakat suttogni az alkonynak, gondolatban megsimogatni gigászi kezekkel a tenger fémes felszínét vihar előtt. És inni az esőt... Meztelenül, kitárt karral, lehunyt szemmel és nyitott ajakkal átadni magadat a trópusi szigetek meleg esőjének. Úgy szeretem az életet, hogy az emberek elrémülnek tőle, s a halálukra gondolnak. Annyira átéreztetem velük, milyen becses az élet, hogy a halálnak még a puszta gondolata is merénylet lesz, szentségtörés, menekülésre késztető rém. Lelki vérfürdő."

/Christine Arnothy/

foto:MartaOrlowska

"Fogadd el: egyszer te vagy a galamb, máskor meg a szobor."

/Scott Adams/