Minden, ami Amerika!

.

"A „most" nem ok arra, hogy ne higgy a következő pillanatban, a következő pillanat jóságában. Nem ok arra, hogy lemondj mindenről, lemondj az álmaidról. Hogy ne higgy a jövőben, ne higgy a megoldásban. Mert van jövő, van megoldás. Ebben higgy, erre figyelj. Most.

Itt állsz a magad csodálatos valóságában. Ne hidd, hogy kisebb lettél, mert megmutattad magad. Csak a gyávák, az irigyek fordulnak ellened, mert tudják, hogy te már nagyobb, erősebb vagy náluk. És ezt sokan nem tudják elviselni. De ne bánd. Mert ettől a mozdulattól lettél igazán ember. Mert elfogadtad a gyengeséget, amiből erőt merítettél.

Jön egy nap. Aminek a reggelét éppúgy utálod, mint az összes eddigit. Ám a napkelte és a napnyugta között történik valami. És este már másként gondolsz a következő reggelre. Mert abban a reggelben már nem csak kötelességek várnak rád, hanem más is. Valaki más. Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka, nem nyűg a feladat, és csodálatos az élet. Aki miatt már álmodban is a reggelt várod, hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd hangját, érezd érzéseit, láthasd szemeit. Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni kincseidből, hogy szebbé tehesd életét. És a reggel többé már nem nyűg, a reggel többé nem kötelesség, a reggel már Ő. Létezik ilyen reggel."

.

/Csitáry-Hock Tamás /

.

Élet és sors...

"Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz."

.

/Richard Russo/

.

TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!

.

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

.

/József Attila/

.

Csodára várva

.

Fájdalmaink közt botladozva

rohanunk által az életen,

félvakon tapogatózunk,

hogyha szemünk látni képtelen.

.

Tétova álmaink nyomát

követjük halkan, félszegen,

bádogkeblünk üresen kong,

reményünk mégis végtelen.

.

Behunyt szemmel futunk tovább

nem nézünk egyszer sem hátra,

nyűtt lelkünkben vágy bitangol

csavarog, csodára várva.

.

Kócos üstökünk szél cibálja

züllesztené a vak hitet,

valahol Óz a nagy varázsló

majd nekünk is ad egy új szívet.

.

Kormányos Sándor

.

A veréb ...

.

Kendermagot talált
a veréb, s így csarált:
"Egyedem,
begyedem,
megegyem?
Ne egyem?
Jó vón zsákba szedni,
Holnap elővenni!
Egyedem,
begyedem,
betegyem?
Kivegyem?
Ej, első a hasam,
éljünk ma urasan!
Egyedem,
begyedem,
ne, begyem;
ne legyen!"

,

Ma teljesen véletlenül ez a vers ugrott be, no nem az egész, de aztán rákerestem, miután ettünk,valamelyikük így kiáltott fel a vacsi végén: megegyem, ne egyem ???

Ez is olyan nosztalgia féle, csak versbe szedve, hiszen jó régen volt, mikor én ezt tanultam...

.

kép : http://www.faciepopuli.com/page/3

.

Mikor erre az oldalra akadtam, egész délelőtt itt tartott. Igaz, hogy nem volt olyan modern minden , mint most, de akkor is megtettek mindent a fiatalok, amit erejük engedett, sőt , volt hogy többet is...

Akinek kedve van, kicsit nosztalgiázhat az oldalon...

.

Az elmúlt hét két könyve...

.

P. F. Thomése: Árnykislány...

Nem találok szavakat, hogy elmondjam , mennyi bánat van ebben a kicsi , vékony könyvben. Azt hiszem elegendő elolvasni ezt a rövid részlet, hogy tudjuk, miről is szólhat. Az író érzései annyira mélyek,olyan nagyon fájók, ahogy kitár minden ajtót, ablakot, betekintést engedve saját érzéseibe...vagy talán hogy ezek az érzések kicsit elhagyják a fájó testét ?.... ezt bizony nem könnyű megérteni, s most egy picit örülök, hogy nekem ez nem is megy teljesen, mert ez csupán annak sikerülhet igazán, aki átérezte már egy gyermek elvesztését...

.

A másik könyv... Émile Ajar :Előttem az élet, kicsit másabb stílus, van benne humor a sok megrázó gondolat között. Egy tíz éves kisfiú gondolatmenete, nem mai szemmel, viszont nagyon is érett ésszel. Az életről nincs valami jó véleménye, mert sosem voltak boldog percei...

.

"Az élet, az egy olyan izé, ami nem való mindenkinek.

,

Néha féltem, mert sok élet állt előttem, és hiába fogadkozik szegény ember, Isten kezében van a radírgumi.

Már rég kifigyeltem, hogy az öregek azt mondják: „fiatal vagy, előtted az élet", és jóságosan mosolyognak hozzá, mintha örömük telne benne.
Felálltam. Jó, tudom, hogy előttem az egész élet, de azért se fogom emészteni magam miatta."

.

"Hamil úr gyakran mondta nekem, hogy az idő lassan jön a sivatagból a tevekaravánjaival, és hogy nem sürgős neki, mert az örökkévalóságot szállítja. De ezt mindig szebb elmesélni, mint nézni egy öreg illető arcát, akitől mindennap egy kicsivel többet lopnak el, és ha érdekli magukat a véleményem, az időt, azt a tolvajok közt kell keresni."

kép:az időképről...niki72

.

Tavasz-várás

.

Érzed? Jön a tavasz, a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havas.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.

Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér...

Ha jönne már...
ugye testvér, megálmodod mi lenne?
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe

.

/Wass Albert/

.

Ismerem ezt a csodás kora tavaszi virágot, de nekem nincs és élőben még sosem láttam.Gondolom az első tavaszi hírnök ...utána jöhet a hóvirág...no meg a többi.

.

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája", akkor a hideg idő még tovább tart .

A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit.

.

/Magyar Néprajz/

.

Minden népi megfigyelést összevetve...itt ma volt eső,hó, havaseső.Pacsitra szót nem hallottam, egyszóval be van még annak fagyva a szája. Viszont az eresz csordogált napközben, de ilyen pocsék időben kinek is van kedve a sarat gyúrni.