.
Szeretnék eperfa lenni...
Szeretnék eperfa lenni,
de olyan csuda nagy eperfa,
kit ha megráznak,
eprészhet alatta
mind az egész világ gyermeke..
Olyan eperfa szeretnék én lenni,
ki csókot is hullat azoknak,
akik itt száraz szájjal járnak,
és hullatnék kiflit a szegénynek,
szívet a gazdagoknak..
/Szép Ernő/
.
" - Nem tudom, mi történt velem. Ne vedd zokon, de az ember néha hamarabb kiönti a szívét egy idegennek, mint azoknak, akiket ismer. Miért van ez így?
Vállat vontam.
- Talán azért, mert az idegen olyannak lát bennünket, mint amilyenek vagyunk, s nem olyannak, amilyennek látni szeretne."./
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka/
.
...ismét egy érdekes könyvre bukkantam Moly könyves blogján...az idézetek teljesen elvarázsoltak...ez a következő vágyálmom, ha persze megkapom...még nincs könyv, addig szórakozom az idézeteivel...
...a múlt heti, Oriana Fallaci könyve még sehol nincs, de talán a héten már megérkezik...
.
"Az igazmondást kevés dolog indokolja, a hazugságnak viszont végtelen sok oka lehet."
.
/Carlos Ruiz Zafón/
.
...egyet értek az idézettel, de meg kell jegyeznek, hogy tudok pár dolgot, ami indokolja az igazmondást...
...az igazmondás könnyű, akár a toll...még a hazugság egy nehéz dolog lehet...súlyos...
...az igazmondás egyszerű,bárki képes rá, a hauzgsághoz viszont ravaszság kell, és persze állandó készenlét, nehogy elszólja magát valaki...
...szeretem az egyszerű dolgokat, szeretek úgy beszélgetni, hogy ne kelljen állandóan kontrolálni magam, most mit mondhatok, s mit nem...szeretem kimondani, amit érzek, bármi legyen is az...ha bántó a dolog, akkor tapintatosan, hogy érezze a másik, ez nem megalázás avagy bírálat, csupán tanács, esetleg segítség...
...nem születtem bírónak, nem ítélkezhetek mások felett, de mégis úgy érzem jobb a "szemtől szemben", mint a "hátadmögött"...
.
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!"
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot" .Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor" .
Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!" . Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!" Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. 1980b: 257). Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
.
forrás:Magyar Néprajz
.
A harmadik könyv, amit az antikváriumban szereztem be...
...el kell árulnom, hogy soha nem akartam előre megtudni a könyv végét, így sosem lapoztam a könyv utolsó lapjaihoz, de most kétszer is kísértésbe estem, annyira türlemetlen voltam...aztán mégis kivártam ... megérte, nem csalódtam benne...
.
"Ha van a természetünknek olyan képessége, amelyet csodálatosabbnak lehet nevezni a többinél, hát azt hiszem, az emlékezet az. Van a teljesítményében, a hibáiban, az egyenetlenségében valami érthetetlenebb, mint értelmünk más részeiben. Az emlékezet olykor mindent megőriz, szolgálatkész, engedelmes; máskor zavaros és gyönge; s megint máskor zsarnoki és zabolátlan! Bizonyos, hogy az ember minden tekintetben csoda; de az a képessége, amellyel emlékezik és felejt, különösen túlmegy a megfoghatón."
.
.
A meglesett élet
.
Bimbó pattan az ágon.
Kis, kerek, feszes,
tömörhúsú golyócska.
Benne sűrűsödik az élet,
a mulandóság és a szépség.
Még együtt a van és a lehetséges.
Idősíkok egymásba zárva.
Mindjárt kibomlik,
szétfeszíti héját,
feltöri a burkot,
kisodródik, kiáramlik,
szétterül, sziromszárnyakat
bont a virágzás.
A rügy, úgy tetszik, mozdulatlan,
de egy másodperc, és a lét
dinamikája életre löki,
előpergeti, színekbe mártja,
illattal szórja
a formatervezett szépség
diadalmas világrajöttét.
Majdnem mindegy,
hogy mennyi időre.
.
/Ágai Ágnes/
.
Nem csak a virágok, de az apró rovarok is ébredeznek...
Kibontotta szirmait a krókuszom...
.
A pirosló hunyor kecses fejecskéi még a földig hajolnak, de már rájuk talált egy ébredező katicabogár...
Végérvényesen is itt a tavasz....ez már itt marad, ebben biztos vagyok...
.
.
Imádság
.
Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.
Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.
A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.
Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.
Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,
El ne vesszen veszejtő éjszakán.
Mert itt a népek nem tudják, mit ér,
Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,
Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.
Édes Istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.
Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.
Te látod életét minden tanyán,
Te tudod, hogy beszél: édes anyám.
Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza sárga vizét.
Te tudod, hogy itt milyen szivesen
Hempereg a csikó a füvesen.
Tudod a nyáj kolompját, ha megyen,
Édes szőlőnket tudod a hegyen.
S keserű könnyeink tudod Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan,
S hogy víg esztendőt várunk mindenér
S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér.
Óh, keljetek a magyart védeni
Ti Istennek lényes cselédei:
Uradnak mondd el, arany arcu Nap,
Hogy kedveled te délibábodat.
Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.
Csillagok, értünk könyörögjetek:
Kis házak ablakába reszketeg
Szerteszét este mennyi mécs ragyog
Könyörögjetek értünk, csillagok.
.
/Szép Ernő /
.
.
"Ha nőnek születsz, sok nagy feladat vár rád. Először is harcolnod kell azért, hogy megtudják: ha Isten létezne, ősz öregasszony vagy szép lány is lehetne. Azután harcolnod kell, hogy megértesd az emberekkel: a bűn nem azon a napon született, amikor Éva leszakította azt az almát. Azon a napon egy csodálatos erény született, amit úgy neveznek: engedetlenség. Végül azért kell harcolnod, hogy bebizonyítsd: formás, kerek testedben értelem lakozik, és meghallgatásért kiált."
.
/Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez/
.
Nem , még nem olvastam ezt a könyvet...véletlenül bukkantam rá Moly könyves blogján...
Jelenleg ezt szeretném...nagyon akarom...azt hiszem rendelek egyet, bármibe kerüljön is...
.
"(...) az, amit egy férfi és egy nő közötti szerelemnek hívnak, nem más, mint egy évszak. És a szerelem szárba szökkenésekor ez az évszak a virágzás ünnepe, a szerelem hervadásakor viszont már csak egy csomó rothadt levél."
.
...talán ezt az évszakot tavasznak hívják....bizonyosan erre gondolt az író...
.
Tatiosz:
Ágisz boldogsága
.
Egy napon Ágisz beállított a Mesterhez:
- Nagy a családom, és túl kicsi az
ágyam - mondta zaklatottan.
A Mester szótlanul intett, hogy foly-
tassa a történetét.
- Kis házam parányi szobájában ha-
tan alszunk egy ágyban: a feleségem, két
fiam, apósom, anyósom meg jómagam -
mondta Ágisz szenvedő arccal.
- Mit tehetek érted? - kérdezte a
Mester.
- Kérlek, adj nekem tanácsot, kit űz-
zek el a házamból, hogy nyugalmat és
boldogságot leljek? A feleségem a másik
felem, a gyermekeim meg túl kicsik,
apósorn, anyósom pedig már öregek.
- Értem - válaszolta a Mester. -
Hány állatod van?
- Állatok? - csodálkozott Ágisz, majd
ujjain leszámolta mind a nyolcat. - Két
kutya, egy ló, egy tehén, négy birka.
- Jól van. Akkor fogd meg őket,
vidd be a házadba, és lakjanak veled egy-
szobában. Az ágyadat se tagadd meg
tőlük
Ágisz hazatért, és úgy cselekedett,
ahogy a Mester tanácsolta. Néhány nap
múlva lóhalálában ismét felkereste a
Mestert.
- Végem van! Szenny és bűz, vo-
nyítás, bégetés és nyihogás zavarja a
nyugalmamat. Megőrülök! Mondd meg,
mitévő legyek?
- Menj haza, és tereld be az ál!atokat
az óljukba.
Ágisz ismét úgy tett, miként a Mes-
ter tanácsolta, és már másnap visszatért
hozzá ragyogó arccal.
- Milyen gyönyörű az élet! - kiáltotta
örömében. - Az állatok kint, mi bent. Az
életünk: akár a mennyországban. Rend
van, és csönd honol kis házam parányi
szobájában. Most már tudom, mi a bol-
dogság!
Utolsó kommentek