"A vágyak nélküli embereket már nem érhetik csalódások."
/Lulu Wang: Tavirózsa színház/
Igen, itt a szeptember, s érik a mogyoró is...ezt a hármas termést úgy kaptam, és eszembe jutott gyermekkorom kedvenc meséje, " Három mogyoró Hamupipőkének". Milyen sokszor megnéztük, s utána a gyermekeimnek is a kedvence lett. Eltettem, mert hiszek még a mesékben...nem töröm még fel egy ideig őket.
Ezt a könyvet elég lassan olvastam, emésztenem kellett a benne lévőket, s ismét rádöbbenni, milyen keveset is tudok a világról, a történelemről...a kínai történelemről pld.
Mao hatalma, a KKP , a kultúrális forradalom az uralkodása alatt, emberek nyomorúságos élete.Csodálom, hogy el bírták viselni az ő egyeduralmát...nem tudom, nekem ment-e volna.
Negyven veréb nyolc embernek, amit a vendégek is segítenek elkészíteni, mivel két órát tart a tisztogatása, s mindenki kap öt ropogós verebet, amit az apa fél óra alatt megsüt egy wokban, úgy hogy a csontok is ropogósak lesznek....ettek még kutyát, édes burgonyát , sőt majom hús is szerepelt a könyvben. Azt nem írom le ide, hogy is vették ezt a majom húst, milyen árat kellett fizetni érte, de Lian , a könyv főszereplője végig nézte a legyilkolásukat, ami örökös nyomot hagyott benne.
Megrázó történet, és olvasás közben az embernek akarva akaratlanul is eszébe jut, hogy mért is panaszkodunk mi? Mivel is vagyunk elégedetlenek? Hát csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a könyvet, s utána nem bánnám ha szintén véleményezné, neki hogy tetszett. Jó szórakozást hozzá!
Utolsó kommentek