Az úgy volt, hogy tavaly , valamikor június közepén megpillantottam egy kedves lila virágok a temetőben...egyes sírokon, vázákban. Kérdezgettem ettől attól, hogy mi is lehet ez a virág, sőt próbáltam egy ismerőstől kérni is belőle, tövet. Azt mondta ,neki nincs, de a fia azzal a néninek a fiával dolgozik, aki ezt a temetőbe hozta, hogy férje sírját díszítse. Eltelt egy idő, és nem találkoztam senkivel sem, akikkel erről a szépségről beszélgettem.Egyszer ősszel, amikor haza érkeztem, egy táskában virágtöveket találtam, gondoltam elültetem, és igen, megfordult a fejemben , hogy akitől kértem,talán ő rakta be hozzám, de hát nem voltam itthon, hogy szólni tudott volna. Elültettem és vártam a tavaszt. Nyár lett hamarosan, és kinyílott , hogy nekem örömet szerezzen, mert bizony örülök neki. Még akkor ősszel nyomozni kezdtem, vajon kitől is kaptam, de senki nem hozott nekem virágtöveket...máig sem tudom, hogy vajon kitől kaptam.
Van ilyen egy kis faluban?
Szívesen cserélgetek virágokat ismerősökkel, tavasszal dália gumókat cseréltem, de általában mindig tudom ki mit hozott, vagy én mit adtam . Azt is tudom,adni sokkal jobb mint kapni, hiszen magam is ások fel bármit , amiből sok van, elszaporodott, és ritkítani kell. A friss, fiatal tövek így erőteljesebbek lesznek, és másnak meg én adok egy kis boldogságot, megköszönik, örülnek neki. Én most kinek mondjak köszönetet?
Utolsó kommentek