.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták . Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
.
/Magyar Néprajz/
.
Még egy érdekesség, József nappal kapcsolatban..."Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek."
Hát ez a mai nap sehogy sem akar hasolítani a tavasz jöttére, és hogy mezítláb lehetne járni, hát ezt aligha hiszem, vagy csak én vagyok túl kényes ?
Hideg eső csepereg, sőt még hozzá a szél is fújdogál. Állítólag a tavasz még várat magára, viszont a hétvégén vissza térhet a tél.
Utolsó kommentek