Angyalok és emberek
"Látom, hogy vannak angyalok, akik szárnyaszegetten járkálnak közöttünk. Nem hívja őket senki, így nem is mennek senkihez. Amikor bánatukban elkezdenek énekelni, a költők felébrednek és késztetést éreznek arra, hogy írjanak. Úgy, mintha valaki vezetné a kezüket. És ezekből a kezekből világok születnek. Angyalokkal és démonokkal, emberekkel és istenekkel.
Látom, hogy vannak emberek, akiknek az angyalok kölcsönadták a szárnyaikat. Szeretettel és féltőn csatolták rájuk, mert ők maguk sem tudták, hogy teher, vagy áldás amit a vállukra tettek. Ezek az emberek, amikor beszélnek, vagy énekelnek, az angyalok táncra perdülnek körülöttük. És a táncokból csodák születnek. A csodákból remények hajtanak ki, újabb és újabb embereknek adva támaszt és nyújtva kezet. A reményekből érzelmek születnek. Szép és igaz érzelmek, amik vándorolnak immár a többi emberrel, akik, amikor megérintik őket , azt hiszik angyalt láttak. Mert az ember és az angyal közt kicsi a különbség. Éppen csak egy szónyi."
.
/Kellős Éva/
Utolsó kommentek