.
"Szilveszter újra megereszti a csapot s a csordogáló bor aranyán ott táncol újra a gyertya lángja , és megnéz minden cseppet, amint telik a pohár. A cseppek kicsinyek, mégis végtelen nagyok, és bennük van a virágzás mámora, a fürtök vajúdása, a nyár lángolása, nappalok és éjszakák,csend és mennydörgés, méhzsongás és emberi szó, nevetés és káromkodás, csillagos ég és sáros föld, bennük van a közelség és a távolság, a köd és az aszály, cukor van bennük és keserűség, ecet és vágy, csók és nyitott bicska, kéj és gyötrődés, láz és világosság - minden , minden bennük van, amelyet a pillanatok loptak beléjük a végtelenségből, órák és a nappalokból és virrasztás az éjszakából:bennük van az egész világ."
Itt a szüret ideje, s ha szüret van, van bor is. Fekete István: Tíz szál gyertya című könyvéből az idézet, amely leírja a bor születését, fejlődését, csodáját. Játszik a szavakkal, de valami gyönyörű módon...
.
Utolsó kommentek