...pár napja Schäffer Erzsébet egy másik könyvét olvasom...
...megható történetek az életből, sőt tegnap egy fejtegetés félét olvastam...
S.Erzsévet Dávid Katával beszélgetett "Mindenki megvált valakit" címen...
„A barátaim között nagyon sok nem hívő ember akad, és nincs emiatt összekoccanásunk. Tudod az én gyerekkoromban arra neveltek bennünket, hogy egyformák vagyunk. Hogy az a másik ugyanolyan, hogy a megváltás mindenkire vonatkozik. Ez az egyik. A másik, hogy a teremtésben az a kifejezés, hogy "saját képére, hasonlatosságára" teremtette Isten az embert, ez is mindenkire érvényes. Na most, ha az ember ugyanúgy megváltott ember, ugyanúgy Isten képmása, akkor fontolni se tudom, mi az, ami elválaszthat. A más. A másság. Szokták úgy is mondani, hogy tolerancia. Az én időmben ezt a szót nem ismerték. Tolerancia nem volt csak jólneveltség létezett. Anélkül ki sem lehetett menni az utcára. Nekem nem kellett toleránsnak lenni csak jólneveltnek."
"Arra otthon egészen pici koromtól megtanítottak, hogyan kell kettétörni a kenyeret, és odaadni... Ez benne van a Bibliában. Milyen kevesen figyelnek arra, hogy egyetlen lényege van, az irgalom... Az irgalmasság pedig a legegyszerűbb dolog. Ő (Jézus) maga felsorolja. Enni adni az éhezőnek. Inni adni a szomjazónak. Befogadni az idegent. Felöltöztetni a ruhátlant. Ápolni a beteget. Meglátogatni a fogságban lévőt. Semmi több. Nem a lelkivilágáról van szó. Meg a tiedről. Törd meg a kenyeret és add oda. Ilyen egyszerű... Minden az irgalomról szól. Mi az irgalom? A gyűlölet ellentéte. Nem a szeretet a gyűlölet ellentéte, hanem az irgalom. Ez pedig a húsvét. Ez az, amikor azt mondom megváltás. Mindenki megvált valakit, érted? A kézmozdulatával, egy gesztussal, egy jó szóval. Ha rámosolyogsz valakire a villamoson. Ha odanyújtod a kezed a nehezen lépőnek. A megváltás olyan magatartás, amely nélkül nem ember az ember. A megváltást mindannyian éljük. Hívők és nem hívők. Naponta... Mit tud az ember a gyerekének adni? Mi a legfontosabb? Egyszerű szabályok vannak. A gyereket rá kell venni, hogy tanuljon, hogy olvasson. Az, hogy mire neveled, már a lelkiismereted mondja el...Világnézettől függetlenül meg kell tanítani, hogy a másik embert tisztelni kell. Nem kell vele egyetérteni, vitatkozni is szabad, de tisztelni kell. Ez a felebaráti szeretet... Jót akarok a másiknak. Eltöröd a kenyeret, és megfelezed. Néha teszek ilyen primitív dolgokat... Ilyen apró dolgokra kell megtanítani a gyerekeket."
.
...a beszélgetés végén S.Erzsébet szavait olvasva az jár a fejemben, hogy magam is eljátszak a gondolattal...
.
"Sok minden kimaradt a beszélgetésből, egy passzust nagyon sajnáltam.
Arról mesélt Dávid Katalin, hogy a nehéz időkben náluk minden héten összegyűltek néhányan lelkigyakorlatra. A lelkigyakorlatot tartó pap egyszer a következőt ajánlotta.Mindenki gondolja végig, vajon hogyan vélekednének rólunk az emberek a halálunk után. Mit mondana a közértes , hogy emlékezne ránk a tanárunk, a testvérünk, a könyvtárosnéni, a sarki újságárus...Én ezzel a szellemi játékkal azóta is élek, mondta Dávid Kata."
Utolsó kommentek