"Nagyanyámnak és Xia doktornak nem volt közös gyermeke. A férje tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy hatvanöt éves korán túl a férfinak nem szabad elélveznie, hogy megőrizze magját, mert azt a férfiú életerejének tartották. Sok évvel később nagyanyám titokzatos képpel elmondta anyámnak, hogy az életerő-gyakorlatok segítségével Xia doktor olyan módszerre tett szert, amely képessé tette az orgazmusra magömlés nélkül. Korához képest igen jó egészségnek örvendett. Sosem volt beteg, minden reggel hideg zuhanyt vett, még ötvenfokos hidegben is. Nem nyúlt sohasem alkoholhoz, se dohányhoz, mivel tartotta magát egy vallási jelleg szekta, a Zai-li-hui (az Ész Társasága) elírásaihoz. Bár maga orvos volt, az orvosságszedésnek nem volt híve, szilárdan meg volt győződve róla, hogy az ép test a jó egészség kulcsa. Hajthatatlan makacssággal ellenzett minden olyan gyógyeljárást, amely használt ugyan a test egyik részének, de károsította a másikat, és sohasem írt fel erős gyógyszereket mellékhatásaik miatt. Nagyanyám és anyám csak a háta mögött szedhetett orvosságot. Ha valamelyikük megbetegedett, Xia doktor általában más orvost hívatott, mégpedig olyat, aki a hagyományos kínai orvoslást is művelte, és sámán is volt egy személyben, és hitt benne, hogy bizonyos bajokat rossz szellemek okoznak, akiket különleges vallási szertartás segítségével kell kiűzni vagy kiengesztelni. Anyám boldog volt, hiszen életében először érezte az otthon melegét maga körül. "
/Jung Chang :Vadhattyúk/
Sok könyvet olvastam már, és vannak nagy kedvencek, de ez a könyv felülmúlt jó párat közülük. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Lebilincselő, tanulságos sőt, szórakoztató is. Néha sírhatnékja van az olvasónak, nem is bírja felfogni, hogy ilyen is van... mert ez bizony egy igaz történet alapjait meséli el nekünk.
Utolsó kommentek