foto:Dreaming In blue
...jelenleg Jókai Anna: A panasz leírása című könyvét olvasom...
...mintha gyermekkorom iskolájában járnék...
Tudni kell erről a könyvről, hogy 1980-ban adták ki, egyszóval még a rendszerváltás előtt.
J.Anna tanítónőként kezdte pályafutását, s szerintem ez olyan önéletrajzi mintára van írva, legalább is én úgy érzem, a benne levő cselekményeket személyesen élte át.
Nórát, a fiatal tanárnőt áthelyezik az egyik iskolából a másikba, mert nem ért egyet a nagy szocialista neveléssel. Az új iskola, egy ultramodern , kacsalábon forgó építmény, csak annyi a hibája, hogy kifelejtették a tervezésből a gyerekeket . Így a tanítás váltott műszakban folyik. Nora a városból utazik , naponta 45 km-t, és hozzá kell tenni első gyermekét várja.
Az iskolát az igazgató helyettes uralja, vasfegyelemmel! De mégsem ő a mumus. A tantestület megoszlik, "süket-némákra és bólogatókra".
Nóra nem ért egyet terrorista teneveléssel, szerinte így idegroncsokat képeznek a gyerekekből...mit ér az ilyen tudás?
De van még más is...minden második héten , a délutáni műszakban ővé a 6. óra, ami annyit jelent, hogy 5 perc miatt lekési az utolsó előtti buszt, s ha lekési, 3 órát kell vánia az utolsóra. Kezdetben még csak elnézték neki, hogy 5 perccel előbb fejezte be az órát, de hát mit ér a "vasfegyelem", az iskolában, ha maga a tanár sem tartja be.
A gyerekek megkedvelik Nórát, mert ő egészen "más" mint a többi, benne van szeretet, együttérzés és kiáll az osztályért.
Mire eljön a december, kölcsönös barátság alakul ki tanár és gyerek között. Egy érdekes jelenettel ért véget ez a novella szerű fejezet...
...később bemásolom, mert annyira tetszett...
*
...addig is szeretném, ha megosztanátok velem, kinek melyik volt a kedvenc könyve, esetleg volt-e olyan, amit most utólag felejthetetlennek érez...
Utolsó kommentek