"Reménytelen a szív, mely paradoxonokból él; vágyakozik a szeretett után, de titokban megkönnyebbül, amikor a szeretett nincs vele. Eleped, ha az éjszaka jő, kétségbeesetten jelre vár, ám reggel az étkezőasztalnál higgadt önfegyelmet mutat. Bizonyosságra, hűségre, szenvedélyre vágyik, de mindent, ami drága neki, kockára tesz.
A szerencsejáték nem bűn, ember voltunk egyik kifejeződése csupán.
Kockáztatunk. Van, aki a játékasztalnál teszi, van aki nem.
Az ember játszik, nyer, játszik, veszít. Játszik."
/Jeanette Winterson: A szenvedély/
Utolsó kommentek