....miután befejeztem Jodi -Tizenkilenc perc-ét , megvettem az utánpótlást...

...igaz, a terv nem ez volt, én a "Nővérem húga" című könyvét  szerettem volna....de nem kapni sehol...

 

...egy picike könyvismertetőt hoztam....hátha valaki kedvet kap hozzá....

  June és kislánya a többszöri szaltó után is élve szál ki az autóból, de a férj nem ilyen szerencsés.
A balesetet követően egy rendőr mindenben a segítségükre van... Öt évvel később Elizabeth már csak őt ismeri apjaként. A kistestvér szobájának elkészítésére a család felfogad egy ácsot, akinek élete ezzel megpecsételődik...   Hónapokkal később egy tizenkét tagú esküdtszék halálra ítéli a fiatalembert, mégpedig kettős gyilkosságért.
A két áldozat nem más, mint a hétéves Elizabeth és a mostohaapja. Shay Bourne-t a helyszínen fogják el, zsebében a kislány bugyijával. A tények magukért beszélnek... a vádlott nem védekezik...   Tizenegy év elteltével közeleg a kivégzés napja. Shay a híradóból értesül, hogy June kislánya - a gyilkosságot követően született Claire - szívátültetésre szorul. A férfi fejébe veszi, hogy halála után szivét a kislány kapja meg.

Maggie, az ACLU jogvédője, és Michael atya segítik terve végrehajtásában. Nem könnyű a helyzetük, hiszen a kivégzés halálos injekció általi, de így a szív nem beültethető. Az ügyvédnek sikerül elérni a kötél általi kivégzést.   A legnehezebb azonban még hátravan: meggyőzni az anyát. Hiszen melyik szülő szeretné gyermeke sziveként másik gyermeke gyilkosának szivét!?

 

  „Mindennek ára van. Tied lehet életed szerelme, de csak néhány évig. Tied lehet a világ legtökéletesebb családja, de aztán rájössz, hogy illúzió. Életben tarthatod a lányod, de csak úgy, ha befogadja annak az embernek a szívét, akit a világon a legjobban gyűlölsz."

 

  Az egyik legnépszerűbb amerikai írónő újabb nagysikerű regénye nagy hatással van az olvasóra.
A vallási hovatartozás, a messiás eljövetele, a szervadományozás és halálbüntetés mind-mind külön-külön is kényes téma, mégis a mű rendkívüli érzékenységgel hangolja össze ezeket egyetlen történetbe.   A könyv egyes szám egyes személyben íródott, így az olvasó könnyen beleképzelheti magát a személy, illetve személyek helyébe, hiszen négy ember szemszögéből „élhetjük" át az eseményeket: June - az anya és feleség, Michael - az atya, Maggie - a jogvédő és Lucius, a szomszéd cella lakója.

Nekik is megvan a saját történetük, de talán a legelgondolkodtatóbb a fiatal atya története, ő ugyanis tizenegy évvel ezelőtt tagja volt a Shay-t halálra ítélő esküdtszéknek.   A mű érdekessége még, hogy a halálra ítélt fiatalember környezetében különös dolgok történnek és ennek kapcsán messiásként gondolnak rá, mi több, hívői is akadnak szép számmal.
Ezt az írónő ügyesen csavarja, de nyíltan nem cáfolja. Sőt... az új szívvel Claire is „visszahozza" öreg kutyáját...   Természetesen az is nyilvánvalóvá válik, hogy a gyilkosság napján sem minden úgy történt, ahogy az elsőre látszott. Vajon a fiatalember csakugyan bűnös, vagy ártatlanul áldozta fel magát?

forrás:http://images.google.com