A tegnapok fénye távoli láng,
Ma ragyog a lét, ma nincs ami bánt.
Forog a sors, hát fordul a tánc,
Még alig hiszem,
Hogy mellettem állsz.
A tegnapok árnya százfele bújt.
Ma vakít az ég, rossz álom a múlt.
Hol az a szél, 'melyet szürke világba elfújt?
Újhold jár,
Egy szerelem őrzi a szívem!
Még sose látott színeket hoztál!
(Ilyen meseszép sose voltál!)
Újhold jár,
És szerelem ízű lett minden.
A világra új reményt szórtál!
Még száll...
A tegnapi bánat célt is adott,
Bár szívembe mart, de élni hagyott.
Jöhetnek százszám szélviharok,
Mert ezen a Földön nem félni vagyok!
A tegnapi könny, sok jót nem igért,
De keserű sója a tengerig ért.
Szemeim nézd, hogy sírtam is, el se hinnéd!
Nézd, csoda ezüst fátyolt hord az ég!
Nézd, ahogy felragyog a holdszerű nyakék! Nézd, milyen gyönyörű, és mégis szebbet lát!
Ma ragyog a lét, ma nincs ami bánt.
Forog a sors, hát fordul a tánc,
Még alig hiszem,
Hogy mellettem állsz.
A tegnapok árnya százfele bújt.
Ma vakít az ég, rossz álom a múlt.
Hol az a szél, 'melyet szürke világba elfújt?
Újhold jár,
Egy szerelem őrzi a szívem!
Még sose látott színeket hoztál!
(Ilyen meseszép sose voltál!)
Újhold jár,
És szerelem ízű lett minden.
A világra új reményt szórtál!
Még száll...
A tegnapi bánat célt is adott,
Bár szívembe mart, de élni hagyott.
Jöhetnek százszám szélviharok,
Mert ezen a Földön nem félni vagyok!
A tegnapi könny, sok jót nem igért,
De keserű sója a tengerig ért.
Szemeim nézd, hogy sírtam is, el se hinnéd!
Nézd, csoda ezüst fátyolt hord az ég!
Nézd, ahogy felragyog a holdszerű nyakék! Nézd, milyen gyönyörű, és mégis szebbet lát!
Ha ránk figyel, ha elvisel két földi szempárt!
Utolsó kommentek