
(The Angel of the North)
"Azt mondják, az Isten csak annyi terhet rak egy ember vállára, amennyit az elbír. Ez rögtön felvet egy nagyon fontos kérdést: egyáltalán miért akarná az Isten, hogy terheket cipeljünk? "
Jodi Lynn Picoult

(The Angel of the North)
"Azt mondják, az Isten csak annyi terhet rak egy ember vállára, amennyit az elbír. Ez rögtön felvet egy nagyon fontos kérdést: egyáltalán miért akarná az Isten, hogy terheket cipeljünk? "
Jodi Lynn Picoult

"Olyan üresnek éreztem magam, hogy már attól féltem, egyszer csak elvisz a szél. Hogy olyan leszek, mint egy elszabadult héliumos léggömb, ami olyan messzire emelkedik föl, hogy hiába rikító a színe, mégis belevész a levegőbe. (...) Akkor ébredtem rá, miből lesznek azok a kóbor ballonok az égen: a ballon a szerelem, ami kicsúszott a kezünkből. "
Jodi Lynn Picoult

...én mindig úgy tudtam , a cicák nem szeretnek fürdeni....
...
...de lehet , hogy rosszul tudom, mert ahogy elnézem őket, ezek itt a mosdóban terültek el, mint akik várják a vizet...![]()
....szerintetek szeretnek a cicák fürdeni??????
![[Tizenkilenc+perc.jpg]](http://2.bp.blogspot.com/__6N_mUqyAsE/SNa66rQ741I/AAAAAAAAAPA/y0eUAYK_fRk/s1600/Tizenkilenc%2Bperc.jpg)

A világszerte méltán népszerű írónő új regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak?
Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak saját magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem elég okosan szeretjük őket, és így nem is tudjuk megvédeni őket se maguktól, se a világtól?
Jodi Picoult számtalan nyelvre lefordított művei közül korábban magyarul megjelent A nővérem húga (2006) és az Elrabolt az apám (2007); mindkettő az Athenaeum 2000 Könyvkiadó gondozásában.....egy idézet a könyvből....ami nekem még nincs, de remélem majd lesz...
"Az ember részben attól lesz felnőtt, hogy megtanul nem túlságosan nyíltnak és őszintének lenni, és bizonyos helyzetekben inkább hazudni, semmint megsérteni valakit az igazsággal."
2008 december, Honolulu, Hawaii.....igaz nem friss képek, de a nagy melegben elővettem őket , megmutatni....:)

.....de melyiket is???....itt túl nagy a választék....segítsetek lányok...

.....mindengy milyen , csak nagy legyen....ilyeeeen nagy adag...:)

....jól tettem , hogy a lányokra hallgattam....nem csak finom , de szép is...

....no jó, igaz ez egy néger ....de tovább is ment Omaba...s beszélgetett, kezet rázott mindenkivel...

....azt hiszem nem tesz különbséget az emberek között....

....nem rég én is egy ilyen gyerek voltam....de belehúztam , tanultam sokat....nekem bejött, miért ne sikerülhetne neked is....:)
Új hozzáállást kér a feketéktől Barack Obama
Először szólt közvetlenül az amerikai fekete közösségekhez Barack Obama. Az elnök az ország legrégebbi polgárjogi szervezete megalakulásának százéves évfordulóján mondott szenvedélyes beszédében a személyes felelősségvállalást hangsúlyozta.
Először érintett faji kérdéseket Barack Obama. Az amerikai elnök az Egyesült Államok legrégebbi, legnagyobb és egyik legtekintélyesebb polgárjogi szervezetének, az NAACP-nek az ünnepségén mondott beszédet. A BBC tudósítója szerint szenvedélyesen szólt arról, hogy ma már nem lehet kifogásokkal megmagyarázni azt, ha a kisebbségek nem boldogulnak. „A diszkrimináció továbbra is fájóan jelen van az Egyesült Államokban, ezt a saját bőrükön érezhetik a kisebbségek, az afroamerikaiak, a spanyolajkúak, a muszlimok vagy éppen a melegek". Obama azonban hozzátette, hogy a kisebbségeknek felelősséget kell vállalniuk az életükért és a közösségeikért. Önmagukban a kormányprogramok nem emelik fel a kisebbségeket, éppen ezért új hozzáállásra van szükség. A fekete családok gyermekeit ösztönözni kell arra, hogy ne csak rapperek vagy sportolók, hanem tudósok, mérnökök, bírók vagy elnökök legyenek.
Barack Obama 45 percig beszélt a több ezer, többségében afroamerikai ember előtt a New York-i Hilton báltermében. A The New York Times tudósítója megjegyzi, hogy a beszéd szokatlan volt az elnöktől, aki eddig mindent megtett, hogy felülemelkedjen a faji kérdéseken, és sokkal inkább felvállalta a származását külföldön, mint Amerikában. Legutóbb például ghánai látogatásán jelentette ki: „Afrika vére folyik bennem"....lehet , hogy ez volt még a ráadás???:o...."olaj a tűzre"...????
A Fehér Ház visszafogottan kezelte az NAACP-ünnepségen mondott beszédet, és elhárította azokat a riporteri felvetéseket, amelyek szerint az ott elhangzottak voltak Obama első, kifejezetten a fekete közösségnek szánt szavai. A The New York Times szerint azonban pont erről volt szó: az Egyesült Államok elnöke közvetlenül fekete Amerikához szólt, miközben érintett minden, az NAACP-nek is fontos témát a munkanélküliségtől az egészségügyön át az oktatásig.
Obama szónoklata nemcsak politikai megnyilvánulás volt, hanem személyes tanúságtétel is. Az NAACP elnöke, Benjamin T. Jealous szerint ez volt minden idők legegyenesebb beszéde a faji egyenlőtlenségekről, amelyek még mindig mérgezik az amerikai társadalmat.
MR Online
![]()
( Barack Obama és Julian Bond )

......sok-sok csillagos-sávos zászló között....most megkérdőjelezik amerikai voltát....elég nehéz lehet, de az ellenség mindig megtalálja a módját, hogy is lehet taktikázni...???....vagy minek is hívják ezt a fajta támadást???![]()
Az amerikai hadsereg egy tartalékos katonája megtagadta afganisztáni katonai szolgálatát, és kétségbe vonja Barack Obama legitimitását. A katona attól tart, hogy ha az elnök jogszerűtlenül van hatalmon, akkor rá, aki a parancsait teljesíti, nem vonatkozik a Genfi Egyezmény, és ráadásul később még háborús bűnökkel is megvádolhatják.
Az Egyesült Államok egyik tartalékos őrnagya megtagadta katonai kötelességét, és nem hajlandó Afganisztánba menni. Stefan Frederick Cook őrnagy kétségbe vonja Barack Obama amerikai elnök legitimitását, attól tart, hogy szolgálata alatt nem vonatkoznának rá a Genfi Egyezmény határozatai, a WorldNetDaily.com.
A hadsereg érvénytelenítette a behívót, amit Orly Taitz, az őrnagy ügyvédje úgy értelmez, hogy a katonaság kiáll védence mellett.
Cook szerint legitim elnöki hatalom híján a követett parancsok akár háborús bűnökké is válhatnak, melyek megtorlást vonhatnak maguk után, ezért arra kéri Obamát, hogy bizonyítsa legitimitását és mutassa fel születési anyakönyvét. Az őrnagy, mivel a katonai bíróság jogköre nem terjed ki az elnöki hatalom legitimitásának kérdésére, a polgári bírósághoz fordul, ugyanis, mint mondta, egy olyan parancsot követni, mely mindenféle jogalapot nélkülöz legalább olyan rossz, mint egy jogszerű parancsot nem követni.
Obama legitimitását születése kérdőjelezheti meg, ugyanis az Egyesült Államok Alkotmányának egyik, manapság egyre inkább bírált pontja kimondja, hogy az elnökség betöltésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy az elnök születésétől kezdve az Egyesült Államok állampolgára legyen.
A katonaság soraiból az eset óta egyre többen követelik, hogy az elnök mutassa be a születési bizonyítványát, melyből egyértelműen kiderül, hogy az elnök Honoluluban született amerikai állampolgárként vagy sem. Obama apja ugyanis kenyai állampolgár volt, anyja pedig, aki ugyan amerikai állampolgár, az akkori törvények szerint Barack Obama születése idején túl fiatal volt ahhoz, hogy állampolgárságát továbbörökítse fiára. Obamát legitimitása tehát valójában azon múlik, hogy Hawaiin született-e, amerikai földön, vagy Kenyában.
Már többször támadták a jelenlegi elnököt a fent említett üggyel, és ezen kívül az apa kenyai állampolgárságának kapcsán is, ugyanis eszerint Obama kettős állampolgár, minek folytán szintén ki lenne zárva a lehetséges elnökök közül. A rövid születési bizonyítvány, amit a kormányzat eddig hozzáférhetővé tett, a bírálók szerint nem bizonyít semmit, ugyanis azt könnyű meghamisítani.
Orly Taitz szerint ha igaz, hogy Obama amerikai állampolgárként született, akkor ez nem fog ártani a hatalmának, de ha nem, akkor nem is ülhetne a Fehér Házban.
Az Államokban hirdetőtáblákon követelik az elnök teljes születési bizonyítványának nyilvánosságra hozatalát, és már több aláírásgyűjtés is indult ennek érdekében.

Átment az egészségügyi reform - aggódnak a republikánusok
Obama első nagy sikere az amerikai egészségügyi reformban. A szenátus egészségügyi, oktatási, munkaügyi és nyugdíjbiztosítási bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az Egyesült Államokban az államilag támogatott egészségbiztosítás megszerzését. Ha a javaslatból törvény lesz, akkor a demokraták szerint ez a következő tíz évben 600 milliárd, a republikánusok szerint viszont egy trilliárd dollárjába kerül Amerikának.

![]()
![]()
Demokraták és republikánusok teljesen megosztottak az egészségügyi rendszer kérdésében. A törvényjavaslatot a bizottság demokrata többsége fogadta el. A republikánusok ellene szavaztak, mert szerintük a terv bukásra van ítélve, hiszen csak növelni fogja az amúgy is magas amerikai egészségügyi árakat.
A törvényjavaslat szerint egy államilag támogatott egészségügy-biztosítási program jönne létre az Egyesült Államokban, amely a jelenlegi privát biztosításokkal vetekedne. Megkövetelné a 25 főnél nagyobb létszámú cégektől, hogy egészségbiztosítást fizessenek beosztottjaik után.
Obama szerint a javaslat biztonságot nyújt azoknak, akiknek már van egészségbiztosításuk és megfizethetővé teszi az ellátást azok számára is, akiknek jelenleg nincs.
A jelenlegi 9 és fél százalékos munkanélküliség mellett ez jelentős probléma az USA-ban, hiszen a legtöbb munkanélkülinek egyáltalán nincs egészségbiztosítása. Ennek következtében az egészségügyi ellátás ára Amerikában az egekbe szökött. Nem ritka olyan eset, hogy egy mindössze néhány órás sürgősségi kórházi ellátás több ezer, vagy több tízezer dollárba kerül. A rendszer így kompenzálja a munkanélküliek miatt kieső összegeket.
(hírTV)
.....szerintem sok amerikainak ez bizony nem tetszik....és alig 10 perce már rá is bukkantam az első kompromitáló cikkre...![]()

Tárgyalási technikákon múlik az egészségügyi reform sorsa Amerikában?
Az egyhetes tengeren túli útja után Barack Obama újult lendülettel tért vissza ismét a belpolitikai ügyekhez, köztük is az egyik legfontosabbhoz az egészségügyi reformhoz.
Hazaérkezését követően nem sokkal már Lyndon B. Johnson elnök módjára demokrata törvényhozókkal folytatott négyszemközti háttérbeszélgetéseket a Fehér Házban az idei év kiemelkedő kormányzati feladatáról, az egészségügy rendbetételéről. Ami, látva a kongresszus tagjainak hozzáállását, nem lesz sétagalopp.
A demokraták között egyelőre még az egészségügyi rendszert átalakítását érintő legalapvetőbb kérdésekben sincs egyetértés. Így például az sem eldöntött, hogy a leggazdagabb amerikaiakon hajtsák-e be adók formájában a biztosítottak körének kiszélesítése miatt felmerült pluszköltségeket. Ráadásul a szenátus vezetői olyan törvényhozási időtervet mutattak be, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy az Obama által kiszabott határidőre megszülessen a tervezet.
A helyzet és az ügy komolyságát jól mutatja, hogy a törvényhozás állandóan vitatkozó tagjainak most egy olyan kérdésben kell minél hamarabb dűlőre jutniuk, aminek hihetetlen költségvonzata van (az országban elköltött minden hat dollárból egyet az egészségügy szív fel).
Az Obama és a demokrata képviselők között lefolytatott megbeszélésekről kiszivárgó információk szerint az elnök azzal az érvvel próbálja jobb belátására bírni tárgyalópartnereit, hogy Bill Clinton egészségügyi reformjának elbukása volt okolható azért, hogy a demokraták az időközi választásokon elszenvedett vereség következtében a kongresszus mindkét házában elvesztették többségüket.
Az elnök tanácsadói a siker érdekében a Fehér Ház egy korábbi tagjának „törvényhozási modelljéhez" nyúltak vissza. A szintén demokrata Lyndon B. Johnson akkori stratégiájának volt köszönhető, hogy 1965-ben bevezették egészségbiztosítást.
Johnsonhoz hasonlóan, aki Willbur Mills-t, a legendás hírű képviselőt bízta meg az egészségbiztosítási törvénytervezet elkészítésével, Obama most a kongresszusnak adta ki a hatvanas évek közepén megalkotott jogszabály rendbetételét. A végső javaslat melletti lobbizást pedig a személyes meggyőzés terén nagy tapasztalatokkal rendelkező Obama - ahogy a John F. Kennedy-t követő elnök is - magára vállalta.
http://www.hirtv.hu

"A nyár szerintem afféle kollektív tudattár. Mindenkinek van emléke arról, milyen dallamosan közeleg a fagyis; hogy égeti az ember combját lecsúszás közben a szinte áttüzesedett fémcsúszda. Mindnyájan hevertünk már hanyatt fekve, csukott szemmel, lüktető szemhéjakkal, és arra gondoltunk, még egy kicsit tartson ez a nap, és legyen sokkal hosszabb, mint az az utolsó, amikor egy egészen más irányba indulunk el. "
Jodi Lynn Picoult
Utolsó kommentek