" Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is."

Paulo Coelho (Rio de Janeiro, 1947. augusztus 24.) világhírű brazíl író. Az ENSZ békenagykövete.

Paulo Coelho 1947-ben született középosztálybeli családban; édesapja, Pedro, mérnök volt, édesanyja, Lygia, pedig háztartásbeli. Hétévesen beíratták a Rio de Janeiró-i Szent Ignác jezsuita iskolába. E zord falak között talált rá igazi - írói - hivatására. Első irodalmi díját is az iskola versíróversenyén nyerte. Ennek ellenére Paulo szülei más sorsot szántak a fiuknak. Mérnöknek szánták, ezért megpróbálták lebeszélni arról, hogy az irodalomnak szentelje magát. Hajthatatlanságuk és akkori kedvenc könyve, Henry Miller Ráktérítő című műve lázadásra bírták Paulót, aki ettől kezdve semmibe vette a család szigorú intelmeit. Apja ezt a viselkedést az idegbetegség jelének vélte, így a tizenhét éves fiút kétszer is ideggyógyintézetbe záratta, ahol többször vetették alá sokkterápiának......

http://www.coelho.hu/coelho

Augusztus végén

 

Augusztus végén, mikor a nyár

lassan hervadásnak indul,

s lágy bíbor vegyül az alkonyi kékbe,

nincs más, mi lenne szívem menedéke,

mint a csillagszóró, hatalmas ég,

hol maradék álmaim ösvényét keresem.

Tűnődöm, miféle varázsos rejtelem,

mi földre hozza az éj tünde fényeit,

mi a végtelenből egy darabot kiszakít,

hogy táguló szemünkbe érve

átragyogjon a megkopott valón.

 

S mi' múlandó mindez.

Az augusztus lopva mindent

sárgára színez, a hajnalok hűsen

nyúlnak el a még dús kertek ölén,

s forró éjszakák emlékébe bújik

a makacs remény, hogy az idő majd

úgyis elszalad. Az ősz elsuhan

egy röpke perc alatt, s mielőtt szívemre

dermedne a sápadt arcú tél, egy reggelünk

majd újra a harsogó Életről mesél.

S akkor majd a csillagok már nem

hullni vágynak, de díszei lesznek

a sötét éjszakáknak, s végre meglelem

az ösvényt valóság s az álmaim között.

 

   (Sárhelyi Erika )

....Skyppynek...hogy merjen szembe nézni a félelmeivel...és játszon csak tovább...:)...a játék jó dolog...:)

...és a mai édesség....egy nagyon egyszerű süti...piskótán két féle puding s rajta őszibarack zselatinban...

....el kell árulnom , ezt most nem én csináltam......az egyik alatvalóm volt...:)....

...szabad így neveznem , mert elég sokszor kért már tőlem bocsánatot...

....de azt viszont nem tudnám megmondani, miért is...:o...egyszóval elfelejtettem teljes szivemből...nem hagyott mély nyomokat ...:)

Ma levettük az egyetlen görögdinnyénket...ami óriásira nőtt......27 kilós volt...

...a magja ilyen színű...nem hagyományos...

....az íze...édes, lédús ......még van belőle....vágjatok nyugodtan...ezt aligha birjuk megenni...

"1970 őszén érdekes tapasztalatot szereztem a szociális együttélés terén. Nagyon szerettem a hulló faleveleket, a levelek színét, zizegését, az érzést, amint rajtuk lépkedek. Ezért aztán hagyom, hogy elborjtsák az udvaromat és a házamhoz vezető ösvényt.

Mintha  üde, színpompás ropogó szőnyeg terülne el a lábam alatt.

Egyik nap éppen otthon voltam,  pár tanítványommal, amikor kopogtak a bejárati ajtón. Néhány szomszédom volt az, arról panaszkodtak, hogy a rozsdabarna levélszőnyeg „bántja a szemüket". Megkérdezték, hajlandó lennék -e feltakarítani a leveleket, egyben udvariasan felajánlották, hogy e háládatlan munkát elvégzik helyettem. Sietve rájuk hagytam a dolgot, tanítványaim legnagyobb csalódására, akik úgy érezték, gyáván" beadtam a derekam", ahelyett, hogy aprólékosan kifejtettem volna, szívem szerint  Dante poklának melyik bugyrába szánom őket. Elmagyaráztam nekik, hogy mindannyiunk megelégedésére szolgálna, ha segítenének berakni a faleveleket a kosarakba. Kétkedve és sajnálkozva ráálltak, átkozva az „akadékoskodó"kultúrát, mely megnyirbálja az egyén jogait. Vgül is összeszedtük a leveleket. Fogtam a kosarakat, bevittem a lakásba, és tartalmukat a nappali padlójára öntöttem. Így már nem zavarják a szomszédaimat, nekem pedig megmaradt a csodálatos őszi színkavalkád, a levlek susogó hangja, melyben kedvemre gyönyörködhettem. ( mellesleg nem okozott gondot összesöpörni a leveleket és utána felporszívozni.) Eleget tettem az elvárásnak, hiszen kedvelem a szomszédaimat és szükségem van rájuk, de a saját igényeimet sem adtam fel, hiszen szeretem az őszt és a falevelek látványát...

 Megtörténhet, hogy amikor úgy döntünk, valamilyen szinten feladjuk a szabadságunkat, ezzel egy időben egy másik szinten szabadságra lelünk...."

 

  (Leo F.Buscaglia)

....nem mondom, hogy én is beviszek pár kosár levelet a lakásba és szétöntöm ...nem....

...de viszek be sok más egyéb őszi termést, levelet...s ha kint esik a hűvös őszi eső....úgy bent melegít még mindig az ősz ...színes varázsával...

" Az inteligencia ott kezdődik, /.../amikor az ember már nem eszményíti saját kamaszkorát."

***

"Az egészséges öngúnnyal kezdődik az inteleigencia."

(Jókai Anna)

.....mikor megfeledkezem magamról...s örömmel tölt el ,hogy mást a magasba emelek....ez annyira jóóóóóó...

....egyetértek Jókai Anna minden sorával....

    ....a vasárnap délelőtt már csak ilyen........valamit főzni kell....no meg enni .....:)

   .....vajon mi lesz ma az ebéd?????????????

Villányi László

Három haiku

Illatos eső
nem állok kapu alá
bőrömön hangok

*


Alig bimbó már
észrevétlen megremeg
nedvek a számban.

*

Szétnyíló szilva
nyelvem puha húshoz ér
lélegzet szakad.

....haiku, mert tetszik...Villányi, mert érzéki...:)....

...de nem maradok azért örökre szilva, leszek még egyszer "pöttyös bögre" is.......a kristálypoharak között...:)

Hoya - viaszvirág

Viaszvirág, porcelánvirág, gyakran mézvirág néven ismerik ezt a Kelet-India szigetvilágából származó szép kúszónövényt, a Hoya carnosát.
Ovális levelei vaskosak. Virágja igen mutatós, illatos, fehér viasszerű, piros középpel, 10-12 cm-es csokrokban jelenik meg a nyári hónapokban.
Csak déli fekvésű, napsütéses ablakok mellett fejlődik és díszlik.
Kúszónövény lévén, létrácska mellett neveljük. Erre csavarjuk és kötözzük a hajtásokat. Így szép levélkoszorút kaptunk, amit mutatós virágok ékesítenek.
Kevesen ismerik, pedig megérdemelné, hogy többen foglalkozzanak vele kedvessége és hálás volta miatt.
Szaporíthatjuk hajtásdugványozással otthon is.
Rövid, egy vagy két levélpáros dugványokat vágunk, 3-4 cm szárcsonkkal ültetjük el, és homokos földben gyökereztetjük.
A meggyökeresedett növényeket nehezebb agyagos földben neveljük. Nagyon lassan fejlődik, ezért elegendő, ha csak 3-4 évenként ültetjük át, a tavaszi hónapokban.
Nem szívesen veszi a helyváltoztatást, különösen a bimbózás és virágzás idején kényes erre. Előfordul, hogy a sok mozgatásra a bimbói lehullásával válaszol.
Az elvirágzott részeket nem szabad levágni, meg kell várni, amíg maguktól lehullanak, mert a virágszáron új bimbók fejlődnek.
Nyáron bőven öntözzük, télen 10 C fokos helyiségben tartva csak mérsékelten adjuk a vizet. Így évről évre megörvendeztet szép virágaival.

http://www.tuja.hu/

...és hogy valójában hányféle variációja is van???....fogalmam sincs...de itt van pár Hoya....gyönyörködjetek!!!!:)

Hoya pubicalyx cv "Silver Pink"
Asclepiadaceae

Hoya lauterbachii

Hoya macgillivrayi

Hoya linearis

Hoya erythrostemma

Hoya affinis

Hoya Vines