...ma szilvás-mákos lepényt sütöttem...ezt mindenki szereti nálunk...persze sok fahéjjal...:)
....a maradék szilvához kevertem pár almát, s főztem egy kis fazék kompótot is...természetesen fahéj darabokkal és szegfűszeggel...
....itt még a fazékban....:)
....az illatok teljesen elkábítottak...:):):)
...átengedem a számítógépet a cicának....:).....
....az almáspitéből szilváslepény lesz.....de a fahéj mindehogy itt marad....:)
"Ha szeretsz, más szemmel nézel a világra; nagylelkű leszel, megbocsátó, jószívű, pedig korábban esetleg kemény és rideg voltál. Az emberek óhatatlanul is hasonlóan viszonyulnak majd hozzád, s hamarosan abban a szeretetteljes világban élsz, amit te magad teremtettél."
(Anthony de Mello)
Cím nélkül
Sírnak az angyalok odafent
könnyeik peregnek ablakomra
gyertyák lángja rebben, ahogy
beengedem a esőszagot.
.
Pihen a rosé poharamban
édes íze mint az ősz,
ahogy halkan mossa a fákat.
.
Csendben állok az ablakban
az eső kívül, a bor belül áztat
hát sírok én is.
.
(Brandy Lee)
.
....nem ,én nem sírok...és nincs előttem rose sem....viszont az angyalok sírnak...erőteljesen...és ez egy gyönyörű vers....
A nő
A nő tetőtől talpig élet,
A férfi nagyképű kisértet.
A nőé: mind mely élő és halott
úgy, amint két kézzel megfoghatod!
A férfié: mindenről egy csomó
kétes bölcsesség, nagykönyv zagyva szó.
A férfi _akár bölcs , vagy csizmavarga_
a világot dolgokká széthabarja...
S mig zúg körötte az egyörök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget
mindég semmiségen átüget,
mert hol egység van,
részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kisember ,lehet nagyvezér,
alkot rombol de igazán nem él.
S csak akkor él-vagytán élni látszik-
ha a nő szeméből élet rá sugárzik.
A nő: mindennel pajtás elven.
Csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy.
mozogj és mozgasd,
s már királya vagy.
Ő lágy sóvárgós, helyzeti erő,
Oly férfit vár kitől mozgásba jő.
Alakja bőre hívást énekel,
Minden hajlása életet lehel.
Mint menny a záport,
bőven osztogatja
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább libeg, s férfi vérig sértve
letottyan cimkéinek bűvkörében.
Valóság eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, hogy az ő köntöse.
Mindent mit párja bölcsességbe ránt,
Ő úgy visel mint cinkos pongyolát.
A világot mely észnek idegenség,
bármeddig hántod:
mind őnéki fátyla,
és végső királynői diszruhája
a meztelenség.
/Weöres Sándor/
....nem, nem követem figyelemmel az orosz politikát...:):):)...de ezt most mégis érdekesnek tartom...
A fekete bőrű Joaquim Krima jelöltként indul a Volgográd melletti Közép-Ahtubában a polgármester-választáson - repítette a hírt világgá a sajtó.
Az életvidám férfiút az orosz internetes közönség Obama II-ként emlegeti, a helybeliek az első világháborús hős, Vaszilij Ivanovics Csapajev után viszont Vászjának becézik. Két felső fokú végzettséggel rendelkezik, jó kedélyéről eddig is ismert volt. Felesége örmény, három gyerekük van.
Politikai pályafutásának története első pillantásra egyszerű látszik. Dinnyét árul a helyi piacon, ahol a kereskedőkre napi 200 rubel helypénzt róttak ki. Ők ezt nagyon fájlalják, és egy részük - leginkább az örmények - Joaquimba vetették bizalmukat: tőle várják a segítséget, vagyis azt, hogy ha győz, polgármesterként eltörli a helypénzt.
Valójában azonban nem annyira a helypénzről van szó.
A 30 ezer lakosú település élén az utóbbi nyolc évben békésen megfért egymással az eddigi polgármester, Vlagyimir Romanov, a kommunista párt képviselője és helyettese, Jurij Hrusztov, az állami dumában több mint kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország Párt tagja. Csakhogy most összevesztek.
Amikor ugyanis szóba került az újabb hosszabbítás - a harmadik mandátum - ügye, a felső vezetéstől ellesett módszerrel úgy döntöttek: Romanov megnevezi utódjának Hrusztovot, őt pedig pártja előlépteti területi szintre. Vagyis a választás puszta formaságnak ígérkezett. Közép-Ahtuba nevét soha meg nem ismerte volna a világ, ha a kommunisták váratlanul nem egy gazdag embert akarnának kinevezni a területi tisztségbe Romanov helyett. Az utóbbi időközben már bejelentette távozását, így egyszer csak alig 50 évesen nem volt hová mennie. Gyorsan visszakozott hát, és közölte, hogy harmadszor is indul a polgármesteri posztért. Erre persze kitört a háború közte és Hrusztov között.
Hozzáértők szerint Hrusztov csak akkor győzhet, ha megszerzi a helyi vezetéssel szembeni tiltakozó szavazatokat. Erre lett kitalálva Obama II - a dinnyeárus időközben az Egységes Oroszország Párt tagja lett -, eredetileg persze csak afféle "plakátnak". Hrusztov úgy kalkulált, hogy a fekete bőrű jelöltet majd idejében visszaléptetik, a helyét pedig ő veszi át, besöpörve a Krima mögé addig felsorakozók voksait.
Terve azonban félresiklott. A dinnyeárus ugyanis már a szavazatok 25 százalékára számíthat, és egyre népszerűbb. A lázadó afroorosz szellem önállósodott, már nem lehet visszaterelni a palackba. Ha valamilyen úton-módon kizárnák a jelöltek közül, az egész világ az oroszországi idegengyűlöletnek tulajdonítaná azt. Sőt most már Moszkvának is az az előnyösebb, ha Krima győz, mi több, akár maguk a választók is jól járnak vele, mert Közép-Ahtuba a "politikai korrektség oroszországi példájává" válhat. És ebben a minőségben talán még új utat is kap majd... - vélekedett a történetet feltáró Komszomolszkaja Pravda.
Egy öregember és egy macska
" Nagy titok, hogy bár az emberi szív arra az Igazságra vágyik, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis a gyűlölet és félelem az emberek első reakciója erre az Igazságra. Ezért aztán az emberiség nagy lelki tanítói, mint pl. Buddha és Jézus, olyan eszközhöz folyamodtak, amivel "kijátszották" hallgatóik ellenállását. Ez az eszköz pedig a történet. Tudták, hogy a legelbűvölőbb szavak így hangzanak: "Volt egyszer egy, hol nem volt..." Tudták, hogy az igazságot visszautasítjuk, de képtelenek vagyunk ellenállni egy rövid kis történetnek, mesének. Vyasa, a Mahábhárata szerzője mondja: ha figyelmesen meghallgatsz egy történetet, biztosan nem maradsz a régi. Mert a történet befurakodik a szívedbe, s ledönt minden akadályt, amely gátolt az istenihez vezető úton. Ha csak felüdülés végett olvasod is e könyv történeteit, nincs rá garancia, hogy egy kis elbeszélés át ne jusson védősáncaidon. Ott robban, ahol a legkevésbé számítasz rá. Én figyelmeztettelek!"
Anthony de Mello
....a tegnap esti vacsora...sajtos-vajas kérmmel töltött paprika...
....és a mai reggeli is ez volt, mert tegnap nem fogyott el...:)
- "Egy öregember azt mondta, hogy életében csak egyszer panaszkodott - amikor fázott a lába, és nem volt pénze cipőre. Akkor azonban látott egy boldog embert, akinek nem volt lába. Sosem panaszkodott többé. "
(Anthony de Mello - A szív ébredése)
Utolsó kommentek