
.
.
" Amikor már nincs velünk, akit szeretünk, mindegy, hogy milyen volt, méretlenül adnánk neki az időnket... már késő..."
.
/Schäffer Erzsébet/

.
.
" Amikor már nincs velünk, akit szeretünk, mindegy, hogy milyen volt, méretlenül adnánk neki az időnket... már késő..."
.
/Schäffer Erzsébet/

.
Húshagyókedd
A farsang utolsó napja. Neve szerint ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete előtt, mely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emléke tanítói szolgálata előtt. Időpontja a húsvét napjától függ (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap előtti 47. nap). A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. Erdélyben elterjedt neve még a farsangkedd, a csángóknál húshagyási kedd Nagyváty baranyai faluban a madzaghagyókedd, mely arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg a madzagon.
Hamvazószerda
Közvetlenül a farsang utáni nagyböjt első napja. A 4. századtól az ősegyház főbenjáró bűneit elkövető és feloldozásra váró ún. bűnbánók ezen a napon nyilvánosan mezítláb, zsákszerű ruhában vonultak be a püspök vezetésével a templomba, ahol a püspök megszórta fejüket hamuval, kirótta a penitenciát, meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, ahová egészen a nagyböjti időszak végéig nem mehettek be, csak a templom ajtajában állhattak, ahol kérték a hívek imádságát, végül nagycsütörtökön nyertek feloldozást. A 10. századtól megáldották a hamut is, melyet az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztottak. A nyilvános vezeklés megszűnte után a hamvazás szertartása a nagyböjti időszak általános bevezetőjévé vált. A mai szokás szerint a hamut a hívő homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra. Ez a nap szigorú böjt a római katolikus vallás szerint, a 18. századig ezen a napon csak napi egyszeri étkezés volt megengedett, de a húst, tojást és tejtermékeket el kellett hagyni. A mai szabályok szerint már háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni, a hús pedig 14 éves kortól nem fogyasztható. Naptártechnikai szempontból a hamvazószerda időpontja a húsvét dátuma előtti 46. naptári nap (azaz az ötvenedvasárnap utáni szerda), mivel azonban a keresztény ember vasárnap nem tart böjtöt, Jézus 40 napos böjtjének visszaszámítása során a vasárnapokkal nem számolunk, csak a hétfőtől szombatig tartó időszakkal, valójában 6 nap x 6 hét + 4 napból áll a nagyböjti időszak. A hamvazószerda vidéken számos egyéb elnevezést kapott, így ismeretes a "hamvas böjtfő" és "böjtfakadó" elnevezés is.
Nagyböjt
A nagyböjt (latinul Quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege: Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére, azaz húsvétra való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és a korpából készült leveseket.
.

Holnap hamvazószerda
Hamvazószerda, amely a húsvét előtti hathetes nagyböjt kezdete, idén március 5-ére esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, azt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda.
Hamvazószerda a húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap, ekkor kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak (latinul quadragesima), amely Jézus böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete. A katolikus egyházban a 11. századig ilyenkor késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig utána sem. Az előírások fokozatosan enyhültek, ma hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt, a nagyböjti péntekeken hústilalom van. (A szigorú böjt azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közöttieknek ekkor csak háromszor szabad enniük és csak egyszer szabad jóllakniuk.) A nagyböjt nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. Hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és ezzel rajzolja a keresztet a hívek homlokára a következő szavak kíséretében: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és mivel a hamu mosószer, és alapanyaga a szappannak is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez a megnevezést az egy héttel korábbi, a hamvazószerdát megelőző csütörtökre is használták, és valószínűleg a két nap szokásai egybemosódtak.
Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a magyar gasztronómiát népszerűsítő torkos csütörtök akciót, az ebben résztvevő éttermekben féláron fogyaszthatnak a vendégek.
.
/forrás:ÚjSzó/

.
És még egy érdekes hír, ami itt nálunk történt, és rekordot döntött...
Engem ámulatba ejtett, mert láttam már sok malacot , sertést, de ekkorát még nem...
.
Levágták Bélát, az ország legnagyobb disznóját
Kenderesen levágták Szpisják Imre gazda Béla nevű, magyar rekorder sertését. A legnehezebb magyar sertés címet kiérdemelt állat 8 évet élt, hossza 251 cm, súlya pedig 560 kg volt. Az óriásira nőtt lapály sertés a magyar rekordot 2013. április 27-én állította fel, akkor 530 kilogrammot nyomott.
.
/forrás:http://www.nlcafe.hu/gasztro/

.
Ahány ház , annyi szokás...nálunk dőrejárást tartanak az emberek, náluk meg kutyaszánverseny...
.
Anchorage | A résztvevők felvonulásával kezdetét vette a világ leghosszabb kutyaszánversenye, az alaszkai Iditarod.
A kereken 70 csapat Anchorage utcáin hajtott át mintegy 18 kilométer hosszan szombaton. Helyi idő szerint vasárnap indulnak neki a mintegy 1600 kilométeres útnak Alaszka végtelen hómezőin. Az első hajtó az új-zélandi Curt Perano lesz, aki nekivág a világ leghíresebb szánhúzóversenyének a Willow-tó befagyott jegén keresztül Anchorage-tól 80 kilométerre északra. Utána két percenként fogják útnak indítani a csapatokat. A cél Nome városa, amely a Bering-tenger partján fekszik.
A résztvevők között van a tavalyi győztes Mitch Seavey és fia, Dallas Seavey, aki a 2012. évi megmérettetést nyerte meg. Az idei verseny érdekessége a skandináv országokból érkezett szánhajtók sokasága. Köztük van a korábbi kétszeres győztes Robert Sorlie Norvégiából. Emiatt a verseny kimenetelét is óriási érdeklődés kíséri.
Az Iditarod azt a történelmi útvonalat követi, amelyet először tett meg 1925-ben néhány musher - szánhajtó - kutyák által vontatott szánokkal, hogy gyógyszereket juttassanak el a diftériajárvány által fenyegetett településre.
.
/forrás:ÚjSzó/
.

.

.

.

.
Somvirág, somvirág,
aranysárga a világ.
Kakukkfű, kakukkszó,
kirándulni volna jó:
fűzfasípot faragni,
fűzfalóval lovazni,
árkon-bokron átal,
háton hátizsákkal,
menni, mendegélni,
este hazatérni:
fűzfalovam kocogva,
fűzfasípom tutogva,
somvirággal, kakukkfűvel,
kakukkszóval, tele szívvel.
.
/Kányádi Sándor /
.
Képek az első tavaszi napon...
Lehet, hogy tényleg megérkezett ?

.
" (...) nézz meg egy hóvirágot. Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép. Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted. "
.
/Wass Albert: A költő és a macska / Te és a világ /

.
Tegnap kipróbáltam megsütni a "Dunahullám" süteményt.
Ilyen lett.
Nagyon finom sütemény, már tegnap megkóstoltuk, de ma reggelre lehetett igazán szép szeleteket vágni.

.
Tegnap fejeztem be Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című könyvét...
Nekem ez egy nehéz, szomorú könyv, a letűnt korszak erőszakos szabályaival...az emberekre erőltetett vallásokkal , kirótt büntetésekkel.
..
" Ursula Binder, született Ursula Lehmann az Úrnak 1666-ik esztendejében papírra rótta elmúlt életének, kiváltképp gyermek- és ifjúkorának nyomorúságos dolgait.
Fent említett korszakának keretezője, s földi megnyomoríttatásának kezdete és hamvadó árnyéka minden esetben az emésztő lángnyelvek gonosz nyaldosása által teljesedett be. Balsorsának pecsétje már idő előtti világra jöttekor ütötte elmosódó fekete foltját atyja lelkébe, kinek égető balsejtelme támadott ifjú leánya vérségi tartozását illetően. E súlyos sejtelem fertőzte innentől ifjú Orsolya (Ursula) életét, s mérgezte végletekig, fogva tartva őt a legsúlyosabb bűnökben, mi embert a legmélyebb lelki nyomorba dönthet.
Mi olvasók, kik hálát rebeghetünk, hogy e fájdalmas, nyomorúságos történet nem velünk, vagy a hozzánk közel állókkal történt meg, mégis babonázva faljuk Orsolya öregkori vallomásainak sorait. Azok lapjait borzadállyal égetjük agyunk rétegeibe, mert a lassanként kialakuló fájdalmas vallomás utat tör lelkünk legrejtettebb félelmeihez. Hiszen ki ne rettenne meg a bűntől, ha rájövünk, hogy kit urának hittünk, az neki apja, és egyszersmind ura is, s a lány, ki őneki lánya, egyszersmind a felesége is. "
.
/Idézet a Molyról/
.
" (...) nincsen biztosabb gyilkosa a reménységnek, mint az, ha a sors szeszélye egy szempillantásra megvillantja előttünk elérhető közelségben azt, amire vágyakoztunk, majd midőn kezünket nyújtanánk érte, elkapja előlünk és elérhetetlen messziségbe rántja. "
.
/Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka /
FEBRUÁR 19. ZSUZSANNA NAPJA
-
" Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája", akkor a hideg idő még tovább tart .
A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. "
.
/forrás:Magyar Néprajz/
Utolsó kommentek