A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek . A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van".
Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;" „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot." Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet."
Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret:
Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják:
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte.
forrás:Magyar néprajz
Megfigyelések:„Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet"(Szent Mihály napja után hidegre fordul az időjárás, Szent György napjával (április 24.) melegszik.)„Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske"(Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg, karácsonykor is enyhe idő várható.)„Szent Mihály lova deres, behozza a telet"„Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér."(Az égbolt legkönnyebben fölismerhetõ csillagképe a Göncölszekér, amelyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének neveznek.„Mihály-nap felé az idõ
Kelet felűl jön a felhõ,
Sírnak-rínak a bárányok,
Szegõdnének a juhászok."(E napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a jószágot, a pásztor ekkor kapja meg éves bérét. Mulatságot is rendeznek, amely reggelig tart, majd a pásztort táncolva kísérik hazáig.)„Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérek tanácsot!"„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet."„Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás."„Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés."(Pihenőre térnek a méhek.)„A Mihály napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.„Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár."„Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe."





























Utolsó kommentek