
"Aztán arról álmodom, hogy a Holdon futok, ahol semmi sem olyan súlyos , mint a Földön, még a kétely sem..."
(Jodi Picoult:Elrabolt az apám )

"Aztán arról álmodom, hogy a Holdon futok, ahol semmi sem olyan súlyos , mint a Földön, még a kétely sem..."
(Jodi Picoult:Elrabolt az apám )

"A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet."
/Grace klinika című filmből/
Barack OBAMA amerikai elnöknek egy fehér házi nővér beadja az újinfluenza vírusa, a H1N1 elleni oltást a washingtoni Fehér Házban 2009. december 20-án - Fotó: MTI/AP/Fehér Ház/Pete Souza

Szeress, mint állat!
Szeretünk
Állatok lenni;
Ezért szeretünk
... szeretni!
(Brain Storming)
„Nem állítom, hogy a szerelem nem probléma, még kevésbé, hogy nem kavar problémákat. De ha megszületett, akkor már inkább rejtély, mint például a búbosbanka."
(Ancsel Éva)


BRAIN STORMING:
A gondom - kimondom?
Tenger' kín,
'Mit ember
Kiállt,
Tenger' kín,
'Mi versért
Kiált;
Tenger' szó
'Mi visszafogott
Vadállatként
Vissza fog ott
Vágni,
Ahol nem várom,
'S reményem, csak
Légvár rom...
Sok mindenre
Nincs t'án módom,
Ha tehetem,
Hát még kimondom;
Bár lehet, mégsem
Szavakkal,
Formával és
Alakkal,
Hanem sok
Minden mással,
Mutatással 's
Utalással...
Hogy lásd
És érezd,
'S meg ne
Kérdezd:
Mi lakozik
Lelkemben
'S mi' csoda
Vagy TE
Életemben...

( Anatole France )


Gordon's Park....Ontario, Canad

"Szeretni kevesen tudnak, ez köztudott. De még kevesebben tudják elviselni a következményeit."
(Ancsel Éva)
...nagyon elgondolkoztatónak találom ezt az idézetet....nem bírok szabadulni tőle....
...rá kellett ébrednem, mennyire igaz....az emberek nem egykönnyen hagyják magukat szeretni....vajon miért is van ez így ?...talán nem jó nekünk ,ha szeretnek ?...hiszen másról se írunk, beszélünk, mint a szeretetről....mégis, ha személyesen találkozunk vele, már át kell gondlnunk, akarjuk-e , kell-e nekün, esetleg milyen veszélyeket rejt....hát nem vagyunk mi furák ???....mi emberek ?....

"Ha ablakunkon kihajolva várjuk emberünket, akkor kicsikét mégiscsak kicselezzük az időt, mert egy pillanattal előbb vehetjük észre. Hát még, ha az utcasarkán lessük, hogy jön-e már. De meddig mehetünk elébe egy életen át?"
(Ancsel Éva)
Utolsó kommentek