...fehér minden, hideg februári szél fúj, és én mégsem fázom...:)...
...meglepetések melegítik a szivem...:)...és ki fogom bírni még egy ideig a tavaszi napsugár nélkül is...:)
...de azért nem akarom elkiabálni....hiszen minden mennydörgés és villámlás általában a verőfény után jön... 
...és ahogy kinéztem, megláttam a tavasz összes varázsát...:o...érzem, azért a hó alatt már nagyon megy a készülődés...ők is türelmetlenek, velem együtt...:)
Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ.
Egy kérdés volt: „Kérem, mondja meg őszinte véleményét, hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"
A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az „élelmiszer".
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az „őszintén".
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a „hiány".
Kínában nem tudták, mit jelent a „vélemény".
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a „megoldás".
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a „kérem".
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a „világ többi része".
...viccnek elmegy, de azért ez csak tényleg egy vicc...:):):)
forrás:http://ullam.typepad.com
...minden tiszta, hófehér...
Ancsel Éva
"Aki azt állítja, hogy az ő élete 'nyitott könyv', nem tudja, mit beszél. Az élet csak a nagyon rossz könyvekben hasonlít nyitott könyvhöz, ahol nincs egy zug, egy rejtett sarok, ahová még lézersugárral sem lehet bevilágítani, ahol nincs két örökre összetapadt oldal, amelyeket már nem nyit kétfelé semmiféle penge, ezért ami ott áll, az már örökre kibetűzhetetlen marad."
(BS válasza...tudom, azt mondtam, nem lesz tött BS...most ezt csak úgy, mert érdekesnek találtam ...)
Brain Storming
Aki azt állítja, hogy az ő élete "nyitott könyv" ... abba nem érdemes beleolvasni.
Ibolya illat szállt a levegőben, langyos szellő lengedezett a kertek fölött, és a madarak vidám csicsergésbe kezdtek. Minden élőlény érezte, hogy most kezdődik igazán az élet...
Ez a tavasz nagy esőket hozott magával, és két napja már úgy esett, mintha dézsából öntötték volna.
A gazda szomorúan kémlelte az udvart .Szerette volna elvetni már a cukorborsót, retket, de ez teljesen lehetetlen volna. Aztán gondolt egyet, felkapta az esőkabátját, és futott a kamrába cipőért. Mikor Bakancskáért nyúlt, egy szürke kis egér ugrott ki belőle. Ijedtében még fel is síkított.
- Inkább ma a gumicsizmát választom. Látom, egészen szép fészket raktak benned, Bakancska. Kicsit szomorú lett, de sietett a kertbe, meg akart nézni tavaszi virágait, hogy hajtanak-e már ? Itt ott kibújt már a krokus aprócska feje, és a primulák szép zöld leveleket hajtottak. Akkora volt a sár, hogy majdnem elmerül egy óvatlan pillanatban.
Sietett vissza a házba, és főzőtt egy forró teát. Még iszogatta, gondolta , kihasználja ezt az esős időt, s rendet rak a nagyszekrényben. A sok téli ruha hegyén-hátán benyomkálva, kicseréli őket a tavaszira, s legalább ki is selejtezi őket.
Gyorsan haladt a munkával, már csak a szekrény alsó polca maradt, ahol is a cipőket tartotta, dobozba zárva. A felét se hordta , gondolta teljesen feleslegesen foglalják a helyet, hagyott kettőt,amit még tavaly viselt...de egy doboz a szekrény legmélyén még ott lapult.
- Te meg majdnem itt maradtál - mondta mosolyogva, s kivette a tűzpiros tűsarút a dobozból.
- Mekkora vízhólyagot tudsz te csinálni. De ennek vége, mehetsz a többivel a padlásra. Visszatette a doboz tetejét,és a többi tetejére dobta.
Mindent bepakolt egy nagy zsákba, és már vitte is fel a padlásra.
A létrafeljáróban észre vette Bakancskát . Golndolkozott , vele mi is legyen ? Kidobni sajnálta, túlságosan hálás cipő volt. Bement az új bakancs dobozáért, berakta abba.
- Sosem hagytad, hogy átázzon a zoknim, mindig hűséges voltál hozzám. Majd egyszer, évek múlva megmutatlak a gyerekeimnek. Elmesélem nekik, hogy te egy valódi , bőr Bakancska voltál, amilyenhez tényleg szerencse kell. Megsímogatta Bakancska kopott orrát, és betette a többi közé, pont Tűsarokra.
Esteledett. Az eső is elállt. Csendes, csillagos éjszaka borult a vidékre. Mindenki elszunnyadt a házban, és mélyen aludt.
Bakancska ekkor még nem is sejtette, hogy Tűsarok is a padláson van, de valaki megszólat nagyon kevélyen, s nagyon büszkén elkezdett siránkozni.
- Te jó ég, hogy hová is kerültem ! Ilyen sok lim-lommal egy zsákba. Ezt nem hiszem el! Tennem kell valamit. - addig, addig ugrált a dobozban, még végül is kibújt belőle. Tűsarkával kiszúrta a zsák oldalát és kiesett a padlás hideg talajára. Bakancska közvetlenül rajta volt, így ő akarva akaratlanul is utána esett a lyukon. Ott álltak most már egymás mellett, és bizony ezen váltóztatni nem tudott senki.
Tűsarok kicsit megszeppent, mikor meglátta , hogy egy padláson landolt, a sok pókháló és por megijesztette. Sosem látott még ilyent. Ráadásul itt még sötét is volt, és valami cincogás hallatszott távolból.
- Úgy félek. Fázom is, nagyon hideg ez a hely. - Tűsarok elejtette első könnyeit, melyek végigfolytak a lakkos testén.
Bakancska észrevette Tűsarok kétségbeesését, és megpróbálta őt vígasztalni.
- Ne félj Tűsarok, nem vagy egyedül. Majd én vigyázok rád. Egérke meg úgy sem mászik beléd, te túl hideg vagy neki, engem viszont már megszokott.Szereti a puha bélésem.- mondta neki kedvesen és közben elmosolyodott.
- Tényleg nem haragszol, Bakancska? Meg tudod bocsájtani, hogy olyan büszke voltam ? Elfogadsz még azok után barátodnak, ahogy beszéltem veled ?
- Látod , egy helyre kerültünk. Mit váltóztatna már a múlt a jelen helyzeten. Értelmetlen lenne itt a kies padláson hajba kapni, marni egymást. Most már csak egymásra számíthatunk. Tegyük széppé a hátra lévő időt, s éljünk barátságban.- ajánlotta csendesen Bakancska.
Erre már Tűsarok is elmosolyodott, végre elfogadta a neki szánt sorsot.
És akkor történt valami nagyon szivet melengető ! Bakancska barna fűzői kibomlottak és váratlanul körbefonódtak Tűsarok vékony , tűzpiros sarkain.
-Bakancska, már nem is fázom annyira-súgta nagyon halkan Tűsarok, miközben mély álomba zuhant.
Igy aludtak el az első közös éjjelen...
Mutasd a lakásod...megmondom ki vagy...
Lakásunk egy-egy része megfelel az emberi szervezet valamely szervének. Ha a lakás bármely részében megjavíthatatlan, vagy rosszul üzemelő alkatrészek találhatók, akkor az az ott élők egészségére is hatással van.
A ház melyben, élünk saját szervezetünk jelképe. A ház négy sarka végtagjainkat, a bejárati ajtó ajkainkat, az ablakok pedig a szemeket jelképezik. A folyosók bél- és érrendszerünket, a falak bőrünket, az ágy az emberi fejet, vagyis gondolatainkat szimbolizálja.
Lakásunk, akárcsak az emberi szervezet, bonyolult és összetett szerkezet, ezért fontos, hogy mindig rend és harmónia uralkodjon nemcsak bennünk, hanem körülöttünk is.
Ha ez megvan, akkor a külső negatív hatások kevésbé tudják befolyásolni mindennapjainkat, és kevesebb rossz dolog történik velünk.
Környezetünk mindig meghatározza mindennapi életünket. Minden mindennel összefügg: a sorsunk, a szerencsénk, a lakásunk, környezetünk, az egészségünk. Általában olyan lakást választunk, persze mindezt tudat alatt tesszük, mely életünknek éppen azt a szakaszát befolyásolja vagy támogatja.
MTI-HÍR
Springfield.
Hetvenöt flakon testápolót dugott egy férfi a nadrágjába egy bevásárlóközpont illatszerboltjában az Egyesült Államokban.
A 30 éves illető annyira feltankolt, hogy amikor egy biztonsági őr felfigyelt szarkaságára és üldözőbe vette, még elfutni sem tudott. A rengeteg flakon miatt még az érte érkező rendőrautóba sem tudott beszállni, így előbb ki kellett húznia néhányat a nadrágjából, hogy elvihessék a rendőrök.
Hogy miért nem adatták vissza a tolvajjal helyben a portékát a boltnak, arra nem tért ki az amerikai hírügynökség jelentése.
"Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezi a lelkünk belső kavarodását - a mélységeket, s azt, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma. "
Bruno Bettelheim
Utolsó kommentek