A zsákhozók
Mindenki ismeri a regulát, mely szerint "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget". Elődeink valóban nagy jelentőséget tulajdonítottak a három meleghozónak, kiknek érkezése a téli munkálkodások befejezését jelentette.
A népi kalendáriumok legmozgalmasabb időszakának március hava, és annak is a közepe számít. Ekkor fejeződik be hivatalosan is a tél, az évszakváltás pedig mindig sok teendőt vont maga után a falusi emberek számára. Sándor, József és Benedek zsákjukban meghozták az igazi tavaszt, az asszonyok befejezték a szövést, fonást, és ha az idő is megengedte, a férfiak a jószágokat is kihajtották a mezőre, és hozzá láttak a kinti munkákhoz.
Az Alföldön Sándor napkor volt szokás elvetni a fehérbabot, míg Bukovinában a zab és az árpa vetését tartották megfelelőnek.
A népszokások többsége azonban József naphoz kötődik. Ennek bibliai eredete magától értetődő, hiszen Jézus nevelője, a názáreti ács mind a négy evangélistánál említve van, és mindegyiküknél más-más szerepben kiemelve. Lukácsnál József a családfő, Jánosnál az alázatos ember, Máténál az élet harcosaként szerepel, Márk nem emeli ki nevelői szerepét, csak egyszer említi, mint "ácsot".
Mivel Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken József napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napon hagytak kint. A népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon "Szent József kiosztotta nekik a sípot". De József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok is. A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
Azon a napon különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
Szintén március 17-én tartják az emléknapját annak az Arimathiai Józsefnek is, aki Wagner híres operájában szerepel, aki a Grál-misztérium hőse. Arimathiai József előkelő zsidó tanácsúr volt, Jézus titkos követője, aki később a keresztre feszítés után, Jézus méltó eltemetéséről gondoskodott. A grál szó eredetileg széles tálat jelentett. A legenda szerint ez a tál étellel, itallal és minden egyéb szükséges dologgal ellátja híveit. Az utolsó vacsorán Jézus erről a tálról vendégelte meg tanítványait, majd József ebben fogta fel a kereszten függő megváltó vérét. Jézus feltámadása után az angyalok ég és föld között tartották az ereklyét, majd a templomos lovagok - más néven Grál-lovagok - őrizték a Megváltás hegyén. A legenda szerint voltaképpen egyetlen darab jáspisból készült, és csupa varázslatos tulajdonsággal rendelkezik: látása örök ifjúságot ad, a főnix megfiatalodik, ha megfürdik benne.
forrás:http://www.sulinet.hu
Március 18.- Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.
forrás:http://www.kulcsmagazin.hu
....ezúton köszöntök minden Sándort, boldog névnapot kívánok nekik...:)
Utolsó kommentek