
.
...az éjszaka csillagai egyszer csak madárdallá változott...

.
...az éjszaka csillagai egyszer csak madárdallá változott...

"S ahogy ott állt a sötétben, a sötétnél is sötétebb kétségbeeséssel és haraggal a szívében, egyszerre mintha fényt látott volna: fényt az agyában, kezdetben szinte elviselhetetlenül ragyogó fényt, olyat, mint amilyennek a napsugarat látja, aki hosszú ideig bujkált ablaktalan zugban."
/Tolkien/

...elment...:(
...talán már Szederke kutyusával játszik egy másik helyen...talán ott is olyan erős, mindent kibíró cica...
...kár, hogy egy gázolás lett a végzete...

...majd ha bokáig ér a fű, ha langyos lesz a nap sugara...akkor majd kifekszem a símogató anyaföldre, és semmi mást nem érzek, csak a tavasz zsongását, a tiszta levegőt, a langyos szelet, mely éppen virágillatot hoz az orrom alá...
...akkor minden a régi lesz...


"Vajon hogyan tolják ki magukat a ragacsos burokból a vidám apró levelek? Honnan veszi az üzenetet a sötét verem mélyén a krumpli csírája, hogy áttörve héjat, műanyag hálót - induljon? A kotlós forró testtel üli fészkét, kotyogva igazgatja titka rejtegetőit, a meleg tojásokat... Ki küldte rá a lázat, a lázadó kedvet, hogy feledve szemet, gondtalan kapirgáló reggeleket, tüzes testtel életet adjon... És ki küldi a kába méheket a korai hunyor fürtös virágához? Beleájulni, belealudni, beleszerelmesedni az első édes, illatos pillanatba... Ki súg rigónak, cinegének, hogy füttyükre vár a fák között langyosodó levegőben minden, ami él. Tudják-e vajon a könnyű röptű szabadok, az eget a földdel összekötő pacsirta, a léha múltú kakukk, hogy hangjukat fájdalmasan nélkülözte, mint megbüntetett kisgyerek, a világ..."

.
nem megy ma az írás...a mancsaim nem engedelmeskednek...
...a pórázt könnyű szerrel leküzdöm, ez nem akadály, de vannak bizonyos dolgok, amikkel én sem bírok ...
...ma csak olvasok, és figyelek...majdnem észrevétlenül...

...az egyik szemem sír, a másik meg nevet...
...még csak most bújnak elő a nap első sugarai... talán felmelegítik a márciusi fagyos földet, talán nem sok mindenre elég ez a meleg...:o
...de adhatnak erőt, mosolyt a reggel zűrzavarában, átmelegíthetik az arcod, ha ma egy kissé borúlátóbb vagy...
...egyszer minden mag csírázásnak indul, ha arra született... mekkore erő is lapulhat benne ? ...vajon elég-e neki ez a márciusi sugárzás, hogy újraéledjen ?
"Furcsa az emberi természet. Amíg valaki él, addig nem törődnek vele, vagy megszólják. De ha haldoklik vagy ha meghalt, egyszerre tudomást vesznek róla és dicsérni kezdik. A halál egy időre glóriát von a legszegényebb ember feje köré is. A halálával sok ember eléri azt, amit az élet sohase adott meg neki."
/B. S. Aldrich:Száll a fehér madár/

- Mit akarnak a nők?
- Cipőt.
- És még?
- Olyan bonyolult, hogy egész életedet azzal töltheted, hogy kideríted.
- És mit adhatunk egy nőnek mi, férfiak?
- Szeretné, ha tisztelnéd, meghallgatnád, megértenéd. Virágokat szeretne, nevetni akar, és megbízni benned. De nem azt, hogy kiszámítható légy. Szeretné, ha értékelnéd őt, és néha azt szeretné, hogy fogd be a szád, és ne akarj mindent helyrehozni.
- Ez borzasztóan nehéz lesz.
/Isteni sugallat c. film/
Utolsó kommentek