.
"Aki szeretetben él, nem büszke, nem akar másokon uralkodni, nem halljátok soha, hogy hibáztatna vagy gúnyolna másokat. Nem kutat mások szándékai felől, nem hiszi azt, hogy ő jobban cselekszik, mint mások, és soha nem tartja többre magát embertársainál. Aki szeret, az amennyire csak lehet, elkerüli, hogy fájdalmat okozzon. "
.
/ Vianney Szent János/
...mert ...
.
"Amikor másokat bántunk, magunknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat."
.
/Iain M. Banks/
.
Elhiszem, hogy Szabó Lőrinc Lóciának egy teljesen más világ volt odalent, és jó volt, hogy a felnőttek mellé telepedtek, próbálták azt érezni amit ő, hiszen a kicsinység a nagy világban ijesztő lehet, ha egyedül van az ember. De ha többen , úgy minden más, hiszen sok lúd disznót győz, nem igaz !
De ez se kutya ám. Ha az embert ilyen magasba emelik, hogy én is lássak az ő szemükkel.Innen minden sokkal szebb,egyszóval varázslatos a magasság.
.
.
"Próbáld ki most! Nézz körül. Válassz ki egyetlen dolgot, amiről tudod, hogy nem ott van, ahol kellene lennie, de tudod, hol kellene lennie. Fogd meg, és tedd oda! Ismételd meg néhányszor - már néhány perc alatt is látványos eredményt érhetsz el."
/Farkas Lívia/
.
Nagyon időszerű idézet ez most nekem...de szerintem bármikor megpróbálható,mert csupa-csupa jót igér mindenki számára .
.
Zajlik az élet nálunk , ezerrel. Most ha harminc órából állna a nap, az is kevés lenne.
Még hétvégén kifestettünk egy helységet és parkattáztuk. Így az összes bútort ki kellett hordani.
Vasárnapra meglett, de a ruhák még dobozokban , zsákokban állnak, mert befőzési szezon ütötte fel a fejét közben.
A ruhák, könyvek nem romlandók , így várhatnak a sorukra, a barack viszont nem ér rá , úgy kiabált , hogy neki kellett állni lekvárt főzni.
Ez az első adak csak 9 üveggel lett, de már becukroztam a második adagot, ami kétszer ennyi lehet.
És még egy egész láda kompótnak való is rám vár, sőt ma az uborkát is le kellett szednem, mert elnőnek, és akkor bizony nem apró uborka lesz az üvegben.
Egyszóval a lakás kissé fejjel felfelé, de a spajz azért telik. Mindenkivel foglalkozni fogok , ha rákerül a sor.
.
.
Azért akadnak ám segítőim is , mert a virágokra már tényleg nem marad most időm.
Egyszerre két kannával hordják a vizet .
Sütike szőre úgy megnőtt az elmúlt hónapban, mintha nem is nyírattuk volna kopaszra.
/ezt csak megjegyzésnek Szederkének /
.
.
Szerintem menni fog, erős legény vagyok én ...
.
Ma minden Amerikáról szól, hiszen július negyedike van.
Küldjünk száz lufit nekik, vagy akár többet is...mindenki szíve szerint ajánlhat bármennyit.
Tegyük emlékezetessé ezt a napot Amerikának.
/Sk.foto, tegnap fényképeztem a tyúkolba/
.
"Sok dolog van a világon, amin megakad a szemed, de csak kevés, ami a szívedet is vonzza - ez utóbbiakkal törődj! "
.
/Ben Daniel Crenshaw/
.
Lángzik az álom, a hónapok áznak.
Nagy lovakat terel, ás az idő.
Szörnyliliom lép. Barna kabátnak
látszik az ég. És lát az eső.
Kis papucsokban a csend elidőzik.
Horpad a kedvük a zárt ajtóknak.
.
/Jónás Tamás/
.
Szent Iván-éj a nyári napforduló misztikumával, mágiákkal és apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki „égő és világító fáklya volt" a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szent Iván-éj néven rögzült a nyár eleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át - Joann-Jovan-Ivan -, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.
.
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.
A helyi adatok szerint a tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg. Bocsárlapujtőn botra szúrt zsúpkévét vittek a lányok és azt gyújtották meg, Drégelypalánkon gallyakból, szalmából gyújtottak tüzet. Kolonban a lányok bögrében vitték a parazsat, a fát pedig az ölükben. A csallóközi leírások szerint a tűzrevaló összeszedése a legények feladata volt. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun Egyházgellén, minden házhoz bekiabáltak:
Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét!
Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!
.
A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A Csallóközben, Egyházgellén a máglyára tették az előző évi aratókoszorút, egy leány háromszor körüljárta, vízzel „megszentelte", majd egy legény háromszor körbefutotta égő fáklyával és azután gyújtotta meg. Nagybodakon szűzlánynak kellett „megszentelnie" a tüzet.
A tűz átugrására - a múlt század végi szegedi leírás szerint - tréfásan így biztatták a résztvevőket:
Ne félj, pajtás, ugord át,
nem süti meg a pofád!
A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. Például Menyhén, Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek. Tardoskedden a tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás" ellen.
Medvesalján az idősebbek emlékeznek még a Szent Iván-napi tűzgyújtásra. Almágyon tűzugrálás közben ezt kiáltották: „Kezem lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrják." Ugyancsak Almágyon a lányok, mielőtt kimentek volna a tűzhöz, a kenderföldön egy-egy szál kendert fűztek a hajukba, s a falun végigszaladgálva kiabálták:
Az én hajam olyan legyék,
Mint a csikó farka.
Még annál is hosszabb,
Mint a világ hossza.
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza .
A Tápió menti falvakban emléke sem él a Szent Iván-napi tűzugrásnak. Azonban a Szent Iván-napi gyümölcsevéssel kapcsolatos tilalmakat itt is ismerik. Úgy hitték, hogy aki Szent Iván-nap előtt gyümölcsöt eszik, annak kiskorában meghal a gyermeke. Olyan asszonyok, akiknek meghalt a kisgyermekük, egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét. Ekkor érett az ún. szentiváni alma is. A század elején még szokás volt, hogy Szeged egyes városrészeiben gyerekek járták az utcát, így kiabálva: „Hintsék kendtök almát, ha nem: pedig hajmát!" A háziak a kerítésen át az ünnepre érő szentiványi almát, egyéb gyümölcsöt vagy aprópénzt szórtak. A szokás egyik magyarázata szerint, a kiszórt almával a család elhunyt gyermekeit vendégelik meg (Bálint S. 1977: I. 477). A hajdúdorogi, büdszentmihályi görög katolikusok János almáját osztják szét a gyerekek között.
.
/forrás :Magyar Néprajz/
A növények mágikus ereje
János nap éjjelén a növények titokzatos és mágikus erővel bírnak, amiből az emberek is részesülhetnek, ezért János napkor gyógynövényeket gyűjtöttek. A csodálatos erejű virágokból - amikből 7 vagy 9 különböző fajtának kellett lennie - koszorút fontak, amit a szántó vagy az állatok gyarapításának mágiájához, a jövendölésben és a szerelmi mágiában használták fel. Különleges erővel bírt János nap éjjelének harmatja is. A mezőkről gyűjtött János napi harmatot életvíznek tartották: az ezzel való mosdás meggyógyította a szem és borbetegségeket. A lányok hitték, hogy a János napi harmat megőrzi fiatalságukat és szépségüket.
A nyári ünnep egyik szimbóluma volt és ma is az a kitakarított szobába vitt nyírfa ág és annak lágyan kesernyés ünnepi illata. A világos János napi éjjelen a lányok ablaka alá vagy a csűr bejárata elé a szerelem jeleként nyírfaágakat hordtak.
A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek is különleges erőt tulajdonítottak. Ilyenkor úgy hitték, hogy az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus tevékenységek űzésére alkalmasnak tartották. Elsősorban azonban mulattak, hintáztak és táncoltak a tűz körül. A legények nyírfaágat vittek választottjuk ablaka alá, a leányok pedig növények segítségével igyekeztek megjósolni, ki lesz a jövendőbelijük. Szent Iván-napjával véget értek a mezei munkák és kezdetét vette a kaszálás ideje.
A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki viszont mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. . A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Más források szerint abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja azt az ember elől, de az is lehet, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mert nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.
A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő. A gyermekeknek Szent Iván-i almát szórtak, hogy ne betegedjenek meg. A tűz mellett jövendöltek és boszorkánykodtak is. A János napi dalokban a gyermekektől az aggastyánokig mindenkit a tűz mellé hívtak. A távol maradók szántóit gazossá, őket magukat álmataggá és a munkához erőtlenné átkozták. A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk: a lángok közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket vetettek.
A János napi éjjel a mező és állatállomány mágiájának éjszakája volt. Titokzatos cselekedeteket folytattak, hogy biztosítsák maguknak a több tejet és a gabonatermést. Titokban más istállójában jártak fejni, a jobb gabonatermést az idegen földekről a gabonafejekkel vagy a szalma összefonásával lopták el. A titokzatos tetteknek külön erőt adott, ha meztelenül cselekedték.
.
/forrás :http://www.kerekito.hu/
.
Tegnap estére berepült egy ilyen lepke féle a teraszra és leült az ajtóra.
Próbáltam beazonosítani, de bizony nem találom sehol.
Azt megállapítottam róla, hogy valamilyen szender féle lehet, az alkatát tekintve, de ilyen pöttyös hátúra nem akadtam.
Ha valaki ismeri, vagy jó lepkében, segíthetne egy picit.
Utolsó kommentek