Minden, ami Amerika!

.

"Mosolygó arcú gondolat,

taníts remélni csendesen!"

/Bodnár László/

.

Érdekes dolognak tartom a testbeszédet, de van úgy is, hogy megijedek tőle...

Az ismert arc ott áll előtted, és te rögtön kiszúrod, hogy valami változás van. Nem tudod biztosan mi az, de érzed, valami történt. Kétségek gyötörnek, és te magad is álarcot kezdesz viselni, mert hát eljátszod, hogy minden rendben.

Már nem rohanok le senkit a kérdéseimmel, ha ilyent tapasztalok. Megtanultam az életem során, ha így teszek, makacsul összezárt ajkakat kapok. Türelem...mondogatom magamban, ha el akarja mondani, tegye magától...

"Légy jól nevelt.

Igyekezz hozzánevelni magadat az emberek közelségéhez.

Csak a neveletlen emberről lehet tudni, hogy mikor van rossz kedve.

Fegyelmezd magad. Senkit sem érdekel,

hogy milyen hangulattal ébredtél föl reggel és egyedül csak a

fogorvosodra tartozik,hogy fáj-e a fogad, vagy sem.

Ha okvetlenül érzed, hogy kellemetlenségeket kell mondanod,

mert jólneveltséged gyöngébb, mint hangulataid:

bújj el valami félreeső helyre és írd le egy papírra mindazt,

amit megmondanál. Tedd el, és másnap olvasd el megint.

Egy hétig olvassadel minden nap és a hét végén

olvassad föl barátaidnak is.

Azok nevetni fognak rajta.

Te pedig a szégyenkezés által emberré neveled magad."

/Wass Alber/

.

Kis reggeli nyafogás...

Nehéz éjjelm volt, Kékszeműfiú az éjjeliszekrényen hevert .

Tizenegyig olvastam, de aztán nem bírtam nyitva tartani a szemem.

Azt hittem rögtön elalszom, de ismét előjött az izomgörcs a lábamban. Ez csak nyugalmi helyzetben érezteti magát, de akkor aztán nem hagy aludni.

Rándulások percenként, egészen addig, még annyira elálmosodsz, hogy már nem számít semmi.... és ha tényleg bekövetkezik az alvás, akkor ez még csak az első stádium. Régebben, ha tovább tartott, akkor bizony fel kellett kelnem, és járkáltam egy fél órát, mert ettől kissé enyhült .Ma be kell szereznem egy kis magnéziumot, mert ez mindig segített.

Ritkán eszem éjjelre sült kolbászt, de tegnap este még ezt a hibát is elkövettem.

Törlöm a ritka szót az esti kolbászevés terén...helyette jöhet a soha !

.

...remélem Wass A. nem neheztel rám ma reggel odaföntről, cserébe ígérem , hogy egy héten keresztül minden reggel elolvasom majd saját nyafogásomat , s így lehet hogy emberré nevelem magam...a ti dolgotok, hogy nevessetek ...de csak egy hét múlva...

.

Lisztet szitáltam, cukros tejet melegítettem, élesztőt kelesztettem, majd dagasztottam.

Azután nyújtottam, s rá finom fagyos margarint reszeltem.

Hajtogattam fél óránként , és így elkészült ez a kilóra való gyenge tészta.

Kenegettem, szezámmaggal megszórtam, sőt meg is vagdaltam egy kicsit.

Hogy mi is sült ki belőle ???

Találjátok ki...s utána megmutatom...:)

.

...és amikor megsütöttem, ilyen lett...

.

...volt amelyik kifordult önmagából...:)...és csak arra várt, hogy bekapjuk...

.

Olvasom és olvasom a könyvem...Kékszeműfiú....

Mit is jelent webnaplót írni, naponta belépni egy közösségbe, ahol ha akarsz névtelen maradhatsz...ha fantáziád végtelen, még egy regényt is kitalálhatsz, s beállíthatod úgy, hogy te legyél a középpont...

Vannak akiket ez tesz boldoggá....és én nem hibáztatom ezt a fajta embert sem, ha van rá kereslet, s olvasó, úgy szórakozásnak elmegy.

Most jár csak igazán a fejemben blogolásom kezdete...visszaidézek perceket, órákat, kommenteket...

Nem akartam blogot nyitni, de mégis írom. Nehezen kezdtem, egy állam leírása, benne minden imádatom, ámulatom. Aztán belevegyültek a mindennapok, majd sütöttem és főztem is...annyira belelendültem , hogy alig bírtam néha itt hagyni a gépet. De várt a munka, s volt úgy , hogy csak este nyitottam ki ismét a " kaput „.

Egy -egy komment ilyenkor eufórikus állapotba röpített...00.15-kor rám gondolt...fontos vagyok neki ...van hozzám pár szava....úgy látszik tetszik amit írok...

Kinyíltam, mint egy virág...ha van illat a neten, szerintem én is szédültem volna tőle...

Aztán egyszer csak jött a hervadás...hanyatlás...

De hát egyetlen virág sem tart örökké, csupán a művirágok tartósak évegit, de a por azokat is belepi...és én sosem éreztem magam műnek, még ha egy natúr , eredeti, veszteséggel jár is, inkább vállalom ezt.

Az ősz és tél minden babért leszárít, nem marad virág hervadás, pusztulás nélkül. De hamarosan itt a tavasz, és ha túléljük a havazás fagyos napjait, a jeges szél pusztító erejét, akkor reménnyel telve várjuk a tavaszt....mert ne feledjük, minden tavasz rügyet fakaszt, bimbót és virágot hoz....mert ami nem öl meg, az megerősít...

Aki elpusztul, az már a tavaszt sem tudja többé várni...egyszóval nem mindenki kaphat még egy esélyt a jövőt illetően, de aki bírta a megpróbáltatásokat, erősebb lesz, mint valaha...

...és hogy milyen író Kékszeműfiú ? nagyon fantáziadús, mindent bevet a mámorító kommentekért...aki a webnaplóját olvassa, veszélyesnek találhatja...pedig ha ismernék igazi énjét, inkább sajnálnák....

No de még csak a felénél járhatok....az is lehet, hogy a végére átértékelek, és kiderül , hogy nem is volt igazam...

.

...először nem is akartam berakni Sütis képeket.../ egy nagy marha vagyok, még karácsonykor is Sütikét fotózom/ ...de látom, nem csak én vagyok kutyabolond...:)

Éljenek a kutyák ! :)

Vajon mit jelent a karácsony ? és én is kapok ajándékot ? akkor ez biztosan valami nagyon szép ünnep ...:)

...lesz ami lesz, elviszem...

...én kész vagyok, kinyúltam....elég fárasztó ez a nagy nyüzsgés, zene, villogás no meg a sok papírcsörgés....szerencsére az én labdám nem csomagolták be...

...majd holnap játszom vele, de most álmos vagyok, de nagyon...

Másnap...

.

A SZILVALEKVÁR ÉS A ZABPEHELY

Egy régi Spájzban összebújva, hej,

két Krumplinudli és egy Kanna Tej

közt Szilvalekvár úr és a Zabpehely

kisasszony,

míg nyekeregnek a Ház vén ajtai,

hüppögve sírják vissza hajdani

fogyaszthatóságuk a hajnali

kakasszón.

„Jaj, hisz oly lágy és omlós volt kegyed,

s lám, minőségét nem őrizte meg,

az Időnk túl hamar lejár" szepeg

a Lekvár,

„minőségünk a szívben tartatik,

s közöttünk már a romlás kajtat itt,

kisasszonyom, s a Romlás, jaj, alig

szelektál."

„Bizony, Lekvár úr, mint a csillagok,

oly fényes volt Ön és illatos -

sötét a színe mint a tinta most,

s bezápult.

Emlékszik még? Két éve vagy tavaly

négy Céklarépa és egy Tálka Vaj

közt összebújva sugdolózni, haj,

be szép volt..."

Így sírdogálnak összebújva, hej,

két Krumplinudli és egy Kanna Tej

közt Szilvalekvár úr és a Zabpehely

kisasszony,

s a pír elfutja őket, restelik,

hogy hüppögésükkel telis-teli

lesz már a régi Spájz az esteli

harangszón.

.

/Varró Dániel/

.

...így mesélnek egymásnak a cicák, és sajnálják, hogy nem lehettek ott...:)

.

"A férfi mindent kiszámít alaposan, előreláthatóan,

precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként

százhúsz kilométeren hisztériákkal, loholva, hadarva,

szemlesütve ájuldozva vagy mosolyogva:egyszer csak jön, és

mindent halomra dönt!

Azután leül erre a halomra és kipúderezi magát!"

.

/Rejtő Jenő/

.

"A barátság, akárcsak a szerelem, rendkívül éleslátó. A barátságban benne foglaltatik a nyíltság, az igazság szenvedélyes szeretete. Felemelő érzés megpillantani egy barát arcát, vagy meghallani hangját a telefonban, elmondani neki, ami a legjobban bánt, vagy ami épp a legfontosabb. Vagy hallgatni egy barátot, amint olyasmiről beszél, amit az ember elgondolni is alig mer. A barátságba gyakran vegyül érzékiség. Barátunk egész alakja, arca, szeme, ajka, hangja, mozgása, beszédstílusa beleivódik tudatunkba, titkos jelrendszert alkot, mely megnyitja bennünk a bizalom és az összetartozás érzésének zsilipjeit.

Egy szerelem konfliktusok sorozatát robbantja ki, ez elkerülhetetlen, a barátság kényesebb dolog, nincs akkora szüksége tűzijátékokra és tisztító tüzekre. Néha szemcsék kerülnek a finom érzékelő felületek közé, és ebből sok baj és szomorúság fakad.

A barátság soha nem függ az esküvésektől és a fogadalmaktól, sem a tértől és az időtől. A barátság az égvilágon semmit sem követel, kivéve egyvalamit: az őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés."

.

/Ingmar Bergman/