.

A szavak olyan egyformának tűnnek, míg a szótárban keresek, vagy mondjuk egy szinoníma után böngészek...hiszen egyetlen szóra találhatok tíz megfelelőt is...

...de vannak bizonyos körülmények, amikor mégis fontos, hogy melyik hangzik el...

...még az egyik olyan reményt keltő, mint egy zöld üveggólyó, a másik színtelen és átlátszó lesz, bárhogy ejtik is ki...

...talán a helyzet adja a szavak varázsát...

.

"Amikor a „tudnád" és a „szeretném, ha" közötti különbséget magyarázom szemináriumaimon, a nők általában azt gondolják, bolhából csinálok elefántot. Az ő számukra ugyanis a két fordulat között nem lényeges a különbség - sőt valójában az ő fülüknek a „tudnád" még udvariasabban is hangzik, mint a „szeretném, ha". A legtöbb férfi szempontjából azonban nagyon is érezhető ez a különbség.

...

Hölgyeim, gondolkozzanak el egy pillanatig a következő romantikus jeleneten. Képzeljék el, hogy a férfi házassági ajánlatot tesz szíve választottjának. A szíve csordultig van szerelemmel, feje felett ragyog a telihold. A férfi a nő előtt térdel, megfogja a kezét, majd felnéz a szemébe és gyengéden azt susogja: „Hozzám tudnál jönni feleségül?" "

/John Gray: A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek/

.

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek - „ne legyenek se himlősök, se rühesek". A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon, a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek. Az istálló sarkait is megszentelték - ugyancsak az ártó hatalmak ellen. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.

Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. Például a moldvai Pusztinán, „hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra. A padon vót ilyen terítő, a terítő alá raktunk zabot, árpát, kukoricát, s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok" .

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" - mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" - hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron." A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható .

Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

.

/Forrás:Magyar Néprajz/

"Tudni semmit sem tudok. De a szívével egyet és mást megérez az ember. Hagyd, hogy a szíved szóljon, az arcokat faggasd, ne arra hallgass, amit a nyelvek mondanak."

.

Január 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Umberto Eco olasz író, esztéta, irodalomtörténész, a modern olasz irodalom egyik nagy alakja, A rózsa neve című világsikerű regény szerzője.

Alessandriában született, abban a városkában, ahol a Borsalino kalapokat készítő gyár is található. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen.

Az ötvenes évek végén a neoavantgárd irányzat teoretikusaként szerzett hírnevet a Gruppo 63 köreiben. Számos irodalmi folyóirat munkatársa volt, 1971-től a Versus című nemzetközi szemiotikai folyóiratot szerkesztette. 1959 és 1975 között a milánói Bompiani kiadó egyik főszerkesztője volt, 1974-ben ő szervezte meg Milánóban a Nemzetközi Szemiotikai Társaság első kongresszusát.

Umberto Eco számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című alkotásában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.

Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A mű keletkezésének indítékairól egy interjúban szarkasztikusan így nyilatkozott: "Meg akartam ölni egy szerzetest". A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.

Az első regény bravúrját többi regénye, A Foucault-inga (1988), A tegnap szigete (1994), a Baudolino (2000) és a Loana királynő titokzatos tüze (2004) nem tudta megismételni. Legújabb, 2010-ben megjelent Il cimitero di Praga (A prágai temető) című regényében az irodalom leggonoszabb karakterét kívánta megteremteni.

Tanulmányíróként Eco az akadémikus stílus és a személyes hangvétel között csapong, a felsőbbrendű kulturális elitet szembeállítja a tömegkultúra által befolyásolt szélesebb rétegekkel.

Magyarul megjelent elméleti munkái közül nagy sikert aratott a Hogyan írjunk szakdolgozatot? című szellemes iránymutatója a dolgozatírás rejtelmeiről, valamint a publicisztikai írásait tartalmazó Bábeli beszélgetés. Élvezetes kultúrtörténeti kalandozás volt A szépség története, amelynek párját is megírta A rútság története címmel.

Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.

.

/forrás:ÚjSzó/

...én csak egyetlen könyvét olvastam, a Gyufalevelek-et , de igéretet kaptam, ha akarom kölcsönzik a Rózsa neve című művét...ahogy időm engedi, bevállalom ...:)

...néhány jó tanács tőle, a Gyufalevelek-ből...

HOGYAN KELL JÓL ÍRNI?

Jó tanácsokra bukkantam az interneten: eligazítanak, hogyan kell jól írni. Némi változtatással ezennel közzéteszem őket, azt hiszem, sokaknak kapóra jönnek majd, kivált azoknak, akik írótanfolyamra járnak.
1. Kerüld az alliterációt: csacska csali az csak.
2. Kerüld a frázisokat: a frázis üres szócséplés.
3. Ne használj jeleket rövidítéseket stb.
4. Ne felejtsd (soha), hogy a zárójel (még ha nélkülözhetetlennek véled is) megszakítja a mondat fonalát.
5. Vigyázz, nehogy... túlzásba vidd a hármaspontokat.
6. Használj minél kevesebb macskakörmöt: nem „sikkes" dolog.
7. Sohase általánosíts.
8. Az idegen szavak nem segítik a bon ton-t.
9. Bánj fukarul az idézetekkel. Jól mondta Emerson: „Gyűlölöm az idézeteket. Csak azt mondd, amit magadtól tudsz."
10. A hasonlat olyan, akár a frázis.
11. Kerüld a redundanciát; ne ismételd el kétszer ugyanazt; ismételni felesleges. (Redundancián azt értjük, hogy valaki ok nélkül magyaráz olyasmit, amit az olvasó egyszer már felfogott.)
12. Seggfej, aki csúnya szavakat használ.
13. Fejezd ki magad mindig többé-kevésbé pontosan.
14. Ne alkoss egyszavas mondatot. Kerüld.
15. A túl merész metafora kerülendő: toll a kígyó pikkelyén.
16. Oda, tedd a vesszőt ahova, kell.
17. Tudd, mikor használj pontosvesszőt és mikor kettőspontot: ez persze nem könnyű.
18. Kerüld a képzavart akkor is, ha „hét nyelven beszél": a rossz hasonlat kisiklik, mint a vöcsök.
19. Minek annyi szónoki kérdés?
20. Légy tömör, igyekezz hosszú - vagy a kevéssé figyelmes olvasót óhatatlanul zavarba ejtő közbeékelések által megszakított - mondatok helyett a lehető legkisebb számú szóval kifejezni, amit gondolsz, nehogy magad is hozzájárulj az információs környezetszennyezéshez, mely (különösen ha a mondandó fölösleges vagy legalábbis nélkülözhető pontosításokkal van megspékelve) minden kétséget kizáróan ennek a média sújtotta kornak az egyik tragédiája.
21. Ne lelkendezz! Takarékoskodj a felkiáltójelekkel!
22. Írd helyesen az idegen neveket, mint például azt, hogy Beaudelaire, Roosewelt, Niecse és így tovább.
23. Mindenekelőtt élj a captatio benevolentiae eszközével, hogy megnyerd magadnak az olvasót (bár lehet, hogy ezt sem érted, amilyen hülye vagy).
24. Gondossan ügyej a hejesírásra.
25. Mondanom sem kell, milyen bosszantó kifejezőeszköz a preteríció.
26. Ne ismételgesd magad. Legalábbis fölöslegesen ne.
27. Sose használj fejedelmi többest. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nem kelt jó hatást.
28. Ne keverd össze az okot az okozattal: félrevezetne, tehát rosszul tennéd.
29. Ne alkoss olyan mondatot, amelyben a konklúzió nem következik logikusan a premisszákból: ha mindenki ezt csinálná, akkor a premisszák következnének a konklúziókból.
30. Ne hódolj az archaizmusoknak, a hapax legomenon-nak és más szokatlan lexémáknak, melyek, bármennyire úgy érzed is, hogy grammatológiai différance nyilatkozik meg bennük, és dekonstrukcióra csábítanak, mindenképp - kivált, ha netán még fenn is akadnának az aggályos szövegmegközelítés rostáján - meghaladják a szöveg címzettjének kognitív kompetenciáit.
31. Ne fecsegj, de kevesebbet se mondj annál, amennyit.
32. A mondat akkor kerek, ha...

/Umberto Eco: Gyufalevelek/

.

Répa "adta vissza" egy svéd nőnek 16 éve elveszített jegygyűrűjét

.

Lena Paahlsson 1995 karácsonyán húzta le legutóbb ujjáról a gyűrűt süteménygyúrás okán, és a konyhai munkapultra tette, ahonnan aztán eltűnt az ékszer. Bár keresték mindenütt, nem került elő, a család pedig feladta a kutatást.

Tavaly októberben azután csaknem hanyatt esett a meglepődéstől az asszony, amikor a kertjében sárgarépákat húzogatott ki a földből, és az egyik "gyökértestén" ott volt a gyűrű. Nem valószínű, hogy a répát eljegyezte volna valaki, egyszerűen belenőtt a talajban rejtőző aranykarikába.
   
A nő családja úgy véli, hogy 16 éve a konyhapultról valahogy a komposztálóba keveredhetett az ékszer.
   
Az asszony nem húzta vissza ujjára, mert időközben "kinőtte", de ki akarja bővíttetni - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

.

/forrás:http://atv.hu/

.

Tegnap befejeztem a "Kékszűfiú"-t...és rögtön elővettem J.H. másik könyvét...bele kellett olvasnom ....csak egy picit...:)

...azért be kel vallanom, hogy még mindig a kék hatása alatt vagyok...nem, nem találom azért annyira hidegnek, gyilkosnak , mint kékszeműfiú, de az biztos, hogy ez nem egy meleg szín...

...utólag azt mondom, örülök, hogy ezt először könyvben kaptam kézhez, mert a Csokoládé c.könyvét sosem olvastam, s talán nem is fogom...

...úgy vagyok ezzel a könyv-film kombinációval, hogy nekem sokkal jobb ez a sorrend...

...kb. 8-10 évvel ezelőtt olyan nagy sláger volt a Da Vinci-kód, hogy még a csapból is ez folyt...mindenki CD-t másolt, könyvet vett, egyszóval falták...

...az embernek az a benyomása lesz, hogy aminek ekkora reklámot csinálnak, talán nem is lehet annyira jó...de valahogy el kell adni...

...múltak az évek, s tavaly találtam véletlenül pár cikket, ami a könyvről szólt, gondoltam most értem meg rá, és elolvastam...mondanom sem kell , hogy mennyire tetszett, lebilincselő, érdekes fordulatokkal, sőt történelmi ...varázslatosnak találtam...

...és ekkor kezdtem kíváncsi lenni, vajon milyen lehetett a film ? ...megnéztem azt is, és megállapíottam, hogy egyetlen film sem ér fel az eredeti könyvig...

...a Csokoládé c.filmet megnéztem úgy, hogy a könyvről nem is tudtam...de most már tudom, hogy ez bizony először könyv volt....nem akarom lerombolni magamban a film varázsát....mert meg kell hagyni ez a film tényleg remek volt...:)

.

...és velem mi lesz ?...csak a könyveket fotózod, én nem vagyok elég fotogén ???

.

"De a szerelem alattomos állat, amely természeténél fogva alakváltoztatásra képes, a szegényből egy napra királyt varázsol, a legszeszélyesebből a szilárdság példaképét faragja, mankó a gyöngének, pajzs a gyávának, legalább is addig, míg a bizsergés el nem múlik.

N-t ledöntötte a lábáról.Tudtam persze hogy így lesz.Hajdani kínzóm, aki pókokat tömött kényszerrel a számba, végre -valahára végzetesen szerelembe esett. És a legvalószínűtlenebb jelölttel, egy véletlenszerű találkozás alkalmával, amit még én sem láthattam előre. „

/Joanne Harris...Kékszeműfiú/

...ahogy haladok a könyvvel, egyre érdekesebb fordulatok mutatkoznak...olvasatja magát rendesen...

...sokszor azon kapom magam, hogy nem tudom , most ez csak fikció, kékszeműfiú remek fantáziája, vagy valóban megtörtént vele...?

.

Sütike és a cicák, az új év első napján

.

A barátságok hűséggel mért időben élnek.

Nem számítanak a hónapok, az évek -

Csak a lélek

rezdülései jelzik az érvényességet.

.

/Zsirai László /

.

Január 1.

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. Az utóbbi közel másfél százados néprajzi leírások jól körvonalazzák a január 1-jéhez fűződő hagyományainkat. Ezek java része - mint a legtöbb ünnepi alkalomkor - a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal. Vannak köztük országosan elterjedt, ma is ismert szokások és hiedelmek, és vannak helyi hagyományok.

A gazdasági élet kedvező alakulását nagymértékben befolyásolta az időjárás, így nem véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. „Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent" - tartották például a bukovinai magyarok .A jugoszláviai magyarok népi időjárásjóslása szerint „január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Kopácson azt tartják, ha süt a nap, sok hal kerül  a hálóba. Szerémségben mondják, ha olvadni kezd, sok bor terem. Másutt azt tartják, ha újesztendő napján szép fényes az idő, jó esztendő lesz" .

A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!"; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!" .

A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.

Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak. A moldvai magyaroknál az újévi gabonamagvakat, melyeket a köszöntők szórtak szét, összeseperték és a tyúkoknak adták. Hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán.

Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben. Gyimes-völgyben ezt így fogalmazták meg,: „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok" . Szalontán is úgy tartották, hogy ha férfi, cigány vagy kéményseprő lép először a házba, az fiút vagy hímállatot jósol. A nő azonban szerencsétlenséget, vagy a szaporulatban lányt, illetve nőstény állatot jelez.

Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Jászdózsán ezt így fogalmazták meg: „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna" . A bukovinai és moldvai magyaroknál ezen a napon, ha kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert - a száradni kitett bőrök példáján - az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják.

Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. A szegedi tájon például az újkígyósiak a kútnál mosdottak, korán kelve. Napközben sem fekszenek le, hogy a következő esztendőben nehogy betegesek legyenek. A tápaiak szerint a fekvő betegeknek is fel kell kelniök ezen a napon, nehogy egész évben az ágyban feküdjenek. Tartózkodnak az összeszólalkozástól is. Kerülik a kölcsönkérést. „Deszken, aki leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor azt mondja: erőt, egészségöt, áldást, békességöt, szöröncsét! Régi ószentiván hagyomány szerint aki újév napján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy ömöljön a pénz is be a házba" (Bálint S. 1980b: 241). Aki hajnalban elsőként merít a kútról, úgy vélték, aranyosvizet merít, mely szerencsét  hoz. Ebből a vízből a családtagokat is megitatták. Sarkadkeresztúron úgy mondták: „Ha újévkor valaki először visz vizet, az elviszi az »aranyvizet« és abban az évben mindenbe szerencséje lesz" .

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét, vagy például Jászdózsán úgy mondják, kirepülne a szerencse. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.

Sárkeresztesen rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek" . Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az Ipoly menti palócoknál, például Pereszlényben túrós rétest fogyasztanak, hogy hosszú életűek legyenek. A mákos ételt viszont tiltották abban a hitben, hogy sok lenne a bolha a következő esztendőben a háznál. Az Ipolyhídvégiek a nyúl fogyasztásától tartózkodtak, mert elvihetné a szerencsét  . A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek, hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot" .

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.

Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy .

 

Boldog újjévet kívánok

Az újj esztendőbe,

Fehér kenyér dagaggyon

A nyárfa teknőbe!

Hús, kenyér és ruha

Legyen mindig bőven

A patikát felejcsük el

Az ujj esztendőbe!

 

/forrás:Magyar Néprajz/

 

.

Bolondos szilveszter...

.

Szilveszter van, éjfélt járja,

Meghívlak a cicabálba.

Mi ez a nagy ramazuri?

Évadzáró macskabuli.

Ma van az év utolsó napja,

Kirúg a hámból most, pár duhaj macska.

Vicces kis kalapban, nyakukban masni,

Cicatálon, füzér a virsli.

Macskalányok hajában lokni,

Kandúrkákon csíkos a zokni.

Hullik a konfetti, szerpentin száll,

Áll már a bál.

Ma este buli van, száz macska táncol,

Némelyik ügyetlen, és megbotlik párszor,

Foltoska fejre áll, és úgy viháncol.

Egérke zenélne egyedül,

Macskanótát hegedül,

Azután elmenekül.

Biciklin száguld, szalagos pedálja,

Az utcában odakint durrog a petárda.

Nagyot pukkan, habzó cicapezsgő,

Kis hokedlin kocsonya, rezgő,

Vidáman érkezik az Új Esztendő.

Hozzon a jövő év macskabőséget,

Doromboló kedvet, cicahűséget,

Kívánjunk nekik Boldog Új Évet!

.

/Szentkereszti Andrea/