Minden, ami Amerika!

 Az angyalok az ördögökben laknak
ők az albérlők
ha becsengetsz nem tudhatod
ki nyit ajtót.

.

/Bálint Lea/

.

Hároméves voltam,
mikor észrevettem
magam körül a világot,
de azóta se láttam.

Mint csillogott és tajtékzott!
fújt, toporzékolt!
Emlékszem, virágos kert volt,
zöld és tarka zuhatag,
benn barna kerti pad. Középen én.

Majdnem szétrobbantotta mindenét,
mintha bármi áron is
észre akarná vetetni magát.

A háztetőn macska, vörös nadrágban, hegedült,
megdobtam kővel,
ekkor elenyészett.
Ez sokkal később történt,
a világot újból azóta se láttam.

Mert hiszen az ember átlát a falon,
de nem lát keresztül a fal hiányán.

.

/Weöres Sándor /

.

Olyan csöndet szeretnék...

.

Olyan csöndet szeretnék

Hogy hallván hallgassam

A pillangók szárnyait.

A rózsák jajjait

Szeretném hallani

Mikor odasüt a nap.

Szeretném hallani

Kacagni a tollút

Mikor a szélbe hajbókol.

A hattyúk örömét

Sötét híd alatt úszókét

Hallgatnám hallgatag.

Szeretném hallani

Holdsugár sikolyát

Ha az ablakot találja.

Hallgatnám hallgatnám

A könnyek rívását

Akik az arcon lejárnak.

Süllyednék a tengerbe,

Süllyednék, hallanám

Az emlékek énekét.

Merülj el ki éltél

Mosódj el ki szenvedtél

Múlj el ki gyermek voltál.

.

/Szép Ernő/

.

"...azt hallottam valakitől, a szerelem akkor kezdődik, mikor álmodik az ember a nővel, végződni pedig akkor végződik, mikor elfelejtjük a nő telefonszámát."

.

/Szép Ernő/

.

...mondta ezt Sz.Ernő...egy férfi...

...vajon tényleg igaz ez ? ...az álmok és a számok kötnek valakihez ?

.

"Szerettem a szívhez nyúlni, akárkivel beszélek. Úgy izgatott mindenkinek a szíve, úgy érdekelt, ki kibe van belebukva és ki hogy szenved és ki milyen boldog. Mindenkinek aki szembejött velem, a mellére néztem, a bal oldalra, ahol a szív van. Vajon mi megy ott végbe?"

/Szép Ernő/

.

Már csak pár pillanat, és itt a tavasz...

Mostanában Szép Ernő írásai foglalkoztatnak....

Egyszer belebotlottam az őszi idézeteibe, de semmi több. Most újra találtam tőle nagyon szép verseket, és a héten kicsit tanulmányoztam az életét is...

Zseniális írónak tartom, van benne valami vágyakkal teli borzongás...valami áhitat a szép és jó iránt, amit nem kaphatott meg teljes egészében...

.

Pitypang...

Nótába nem írnak

Gomblyukba nem tűznek

Nem tesz kirakatba

A virágos üzlet

Mert te nem vagy ritka

Mert te nem vagy drága

Csak az árokpartról

Nézel a világba

Mintha kis nap sütne

Orcád oly szép sárga

Te pitypang,

Te pitypang virágja

.

Az urak, a dámák

Ugye rád se néznek

Tán le is tagadnák

Az ismeretséget

Pedig hogy meggyúrtunk

Hogy agyontépáztunk

Te kezes, te kedves

Falusi pajtásunk

Hófehér lelkedet

Szétfújtuk a nyárba

Te pitypang,

Te pitypang virágja

.

Ezennel én tőled

Bocsánatot kérek

Köszönöm azt a kis

Könnyű gyermekséget

Köszönöm hogy itt vagy

Lehajlok utánad

Gyere bemutatlak

A kaméliának

Csak nevess rá bátran

Mezítlábos árva

Te pitypang,

Te pitypang virágja

.

/Szép Ernő/

.

"Az erkölcsöket tanítják az iskolában, de nem magyarázzák meg. Az alázatosság is olyan erkölcs, amelyet könnyű félreérteni.
A mi éleviszonyainkban az alázatosság nem azt jelenti, hogy hajtsuk a nyakunkat bárki lába elé. No bizony hamar ráhágnának!
A ti alázatosságtok csak az emberszeretetben nyilvánuljon. Ne nézzetek el senki feje fölött, ne kukorékoljatok senkinek a szeme közé. Minden embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegőt színi, az Istent apánknak szólítani.
Ne lássátok senkin az olcsó ruhát. Mert nem a ruha az ember.
És ne beszéljetek senkivel olyan hangon, mint az őrmesterek szoktak a bakákkal. De ti se engedjetek ezen a hangon beszélni magatoknak. Ha olyan a helyzet, hogy nem lehet ellene tenni, magatokban kiáltsátok háromszor:
- Szamár! Szamár! Szamár!"

"Sajnos hogy a középiskolás nevelés nemigen fejleszt más karaktert csak az alázatosat. A kegyes tanítások kiszedik a csontot az emberből
és puhánynyá változtatják. Az ilyen ember értéktelen.
Sohse láttam alázatoskodó, hajlongó, kezét dörzsölő embert igaznak és értékesnek.
Aki ugy jelenik meg előttetek, hogy minden szava egy-egy lelki térdhajlítás, az ilyen ember vagy álnok, vagy lelki nyomorék.
Vigyázzatok, ha erőtlenséget éreztek valaki előtt. Ilyenkor vagy éhesek vagytok vagy az elmétek fáradt. Ilyenkor hívjátok segítségül a szent Energiát, vagy érezzétek az én kezem érintését a vállatokon:
- Feszítsd ki a melledet fiam! hiszen ember vagy, nem kutya!"

/Gárdonyi Géza/

...nagyon bölcsnek találom Gárdonyi idézetetit...

...szerintem is vannak percek, órák, mikor az ember erőtlennek érzi magát, és ilyenkor bizony jól esik egy biztos kéz a válladon aki segít a tovább lépésben...

.

"Ezt az emberhez szériatartozékként létrehozott élvezeti cikket, a melankóliát elviselhetetlennek tartom, amikor belebambulok a múltba, jelenbe, képtelen vagyok felismerni, hogy igenis szép és használható millió egy jelenség, forma és hangulat. Most már tudom, hogyan kell átvészelni, hiszen hazudni magamnak sokkalta szánalmasabb lenne, pofozgatni az arcom, hogy de hát nézd, édes fiam, ott van ő, meg az meg ez. Szépen kivárom a végét és megpróbálok csukott szemmel kiülni életem szakadékának peremére, nehogy lássam, mi van az erdőmben, mert még leugornék érzékcsalódni egyet."

/Gerlóczy Márton/

.

"...hova lesznek a régi ruhák rongyai, volt énünk tevés-vevése, elszállt, időközi napok, jeltelen órák nyoma! Milyen jó volna mindent visszakeresni; ifjúságunk tarka perceit, szavaink dallamát, ruhánk, hajunk régi színét s az akkor napsugárét, mely szökdelt és fényeskedett rajtunk! És minden velünk történtnek elfeledett, nem is tudott okait, melyek ott rejtőznek biztosan e kiveszett vagy begubózott napok szürke mélyén, a lelkünk valami titkos redője mögött. Jó volna most - mert minden dolog közül e nagyvilágon magamnak mégis én vagyok a legérdekesebb -, ha itt egyszer színét hagyja minden, és elszürkül körülöttünk a tájék; - csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk..."

Kaffka Margit