"A holtak önzők, áll egy spanyol versben, "mindegy nekik, hogy megríkatnak -e bennünket...nem hajlandók járni, nekünk kell kicipelni őket a hátunkon a temetőbe."
"A holtak önzők, lefekszenek aludni, és ránk hagyják, hogy eltakarítsunk utánuk, átnézzük azt a sok holmit, amit maguk után hagynak, eldöntsük, mi legyen az ülőgarnitúrával, az evőeszközökkel, a zoknikkal, a hűtőben maradt ennivalóval.Át kell válogatni a számláikat, és ki kell cipelni őket a temetőbe a hátunkon.Ilyen teher az életnek a halál."
/Jón Kalman Stefánsson:A mindenséghez mérhető /
Elment, itt hagyott...még nem fogtam fel, még nem bírom elhinni sem...
38 közös év után ...én nem bírom kivinni a temetőbe, nem bírom kiválogatni a dolgait...nem bírok élni sem...
Utolsó kommentek