Varrtam már pár foltvarrásos takarót, de még csak most találkoztam a tűzési folyamattal. Keresgéltem a neten, hogy hogyan is lehetne ezt megoldani, és annyira szép habos-babos takarókat találtam. Gondoltam megpróbálkozom vele.

Mivel nincs ehhez való speciális gépem, gondoltam kézzel próbálkozom . Hát borzasztó nehéz a három anyagot szépen tűzni, az enyém szörnyű lett...felfejtettem. Megpróbálkoztam az egyszerű varrógépemmel, igaz,  csak egyszerű mintával .

Hát ez most nem darabokbók készült, egy egész anyagból, de a lényeg most a hátulja volt, no meg a próbálgatás. Hát ilyen lett, a lányom örült neki, az állókába pont jó lett, és jó mosó is , de én nem vagyok túlságosan elégedett, volt ahol nem egyformára sikerült , a széleknél pl., majd legközelebb jobban igyekszem.

A héten befejeztem egy könyvet is, " Én vétkem"...Jaume Cabré műve. Hogy a regények regénye -e , azt nem tudom, de nekem nagyon nehéz volt. Sokáig olvastam, állandóan vissza lapozva, sok szereplő, sok idegen nyelv, mint a latin, héber, görög , arámi....fú ,nehéz volt.

Egy hegedű történetét foglalja össze, de az időrend is állandóan ugrált, hol a 17. században voltam, majd egyszer csak a 20. században, aztán vissza egy másik korba...nagyon bonyolult könyv, és mégis azt mondom, jó volt. Ha egy gyermek szemszögéből tudom figyelni az eseményeket, nekem akkor már megérte. Igaz, ez a gyermek egyszer csak felnőtt, és a hegedű vele van  még jó sokáig, de aztán mégis megválik tőle, nagyon nehéz szívvel.

Ha időtök engedi, olvassátok el, megéri.