" Anyám minden süteményt jóval hamarabb megsütött, mint megjött volna az ünnep, nagy papírdobozba borította, s kinn hagyta a tüllajtós kamaraszekrényben, amelyből karácsonyig az utolsó szemig mindent kiettünk, dacosan lázadva az ünnep minden olyan megfogalmazása ellen, hogy ahhoz valamifajta, pláne rituális étel szükséges. „A karácsony – mondta apám – lelkiállapot, nem étkezés.” Nem is volt nálunk szentestére egy falat sütemény se már, mikor boldog ünnepeket kívánni mentünk ünnep első napján, minden háziasszony elragadtatva nézett bennünket, mert mi voltunk az egyedüli vendégek, akik rávetették magukat a beiglire, és boldogan felfalták, amit elibük raktak.
Gyönyörű karácsonyaink voltak, író szüleim játékos kedvét viselték magukon; nem ajándékok, inkább jellegük, szagok, hangulatok emléke rögzült bennem, fény, sziporkázó ezüst meg pattogó kályhatűz apró neszei, a kemény december ragyogásában."
.
/Szabó Magda :Ókút/
.
Ismét egy Szabó Magda könyv,és megint meglepett, elrepített egy másik világba, az ő saját világába, mert az Ókút az ő gyermekkori életét meséli el. Tele hihetetlen történetekkel, csodás élményekkel, egy sziporkázó gyermek mindent akarásával. Mivel hamarosan itt a karácsony, érdemesnek találtam egy ilyen idézetet választani a könyvből...hangulatcsinálónak.
Utolsó kommentek