...
Ma nem lesz nagy csinnadratta, sem semmi más...elég a zöld, némi harapni való, csend és fák...
...aki szeretne, velem tarthat...kissé fáj még a lelkem, szeretek ilyenkor elvonulni, de mégis jól esik, hogy vannak barátaim...
.
.
Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
- És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.
.
Álmodtam én már sokszor égiszépet
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.
.
Tudom: jő majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
.
/Kaffka Margit/
Utolsó kommentek