VESZÖDELMEK...
MÁS SZÓVAL
NEM MATSKA UGRÁS IDE AMERIKA SE
EBBE A KÖNYVBE VAN MÖGIRVA MITSODA SOK
VESZÖDELÖM KÖRNYÉKÖZÖTT BENNÜNKET
MIKOR DURBINTS SÓGORRAL, BÖRTSÖKKEL
MÖG KÁTSA TZIGÁNYNYAL SZÁRAZON ÉS
VIZÖN AMERIKÁBA IGYEKÖZTÜNK
OSZT A PUSZTA SZIGETÖT
IS MÖGLAKTUK
IRTAM ÉN MAGAM
AZ SALYÁT KEZEMMEL
GÖRE GÁBOR
BIRÓ UR
EBBÜL
A KÖNYVBÜL EZ
MÁN A ZÖTÖDIK
ERESZTÉS
BUDAPEST
NYOMTATTÁK EBBE A ZESZTENDŐBE
SINGER ÉS WOLFNER KÖNYVES BÓTTYÁBA
KAPKODHATÓ.
Itt kezdődik.
Tisztőtt Mártony sógor lyó egésségöt és hasoló lyókat kivánok, továbbá hazaérköztünk szöröntsésen, és mán várt éngöm az nagy kék billogos levél, Balogh Imre sógor irta Amerika országbul, hogy aszondi mán ű nem szögényködik többet ezön a világon, mert ott ojan fődet tanáltak akibe arany teröm, valóságos tiszta lyóféle arany, ugy teröm akár az kompér, hogy darabokban hever úton útfélön, de máskülönben most kutyául van dóga, mivelhogy a Zindi Jánosok rabul ejtötték, oszt nem bir kiszabadulni, pedig nintsenek sokan, oszt attul tart, hogy möghizlalik oszt mögöszik, hát aszondi küggyünk néki 100-áz forintot a kivel kiváltakozhassék az rabságbul.
No ez a levél nagyon föl zavarta nálunk a vizet, a zasszonyok úgy réttak mint az ápor esső a zegész faluba, hát gyülést hittam öszve az kösségházára, oszt mondok mit tögyünk embörök, mert lám a zsidónk is bizonyiti, hogy valóságos szent igaz, még a nevit is ösmeri a hejnek, Laskának vagy Balaskának vagy minek hijják ott azt a vármögyét, ahun a zarany teröm.
- Tisztőtt kösség mondok, mindönki tuggya, nálunk réz se teröm nemhogy arany, oszt a nagy adót nyögve füzeti az magyar, hát én azt gondótam, hogy egy vagy két okos embört inditsunk oda útnak egynéhány zsákkal az kösség javára, hogy Balogh sógort is szabadijja mög, vagy pézzel vagy vitésséggel, oszt mentül hamarab mögfordujjon onnan.
Hát a kösség hejösölte a szavamat, de fölszólal Túrús János sógor hogy aszondi:
- Tisztőtt kösség van a faluba okos embör ölég, de ojjan okos egy sintsen közöttünk mint biró sógor. Hát én tsak aszondom, hogy tögye mög ű a kösségnek ezt a szivességöt, mivelhogy sönki más embörfia azt a dógot okosabban el nem végezheti.
Akárhogyan szabadkoztam oszt, hogy mondok messze is van mög aztán hogyan haggyam a falut magára, nem engettek.
Mer aszondi Túrús János sógor mutasson kend okosabb embört magánál, akire ijen nagy dógot rábízhatunk, akkor arra bizzuk. Erre felejjön kend!
Nohát evvel mögfogott, mer akárhogy gondókottam is, hijába, hát magamnál okosabbat nem nevezhettem mög.
- Lyó hát mondok, maj gondókodok, mer e nem tsekéj ügy.
Széjjel oszlik az gyülés tsak Kátsa maratt ottan.
- Mire vársz? mondok.
Rám néz nagy köservesen oszt ojjat sohajt mint a tehén.
- Nyögd ki mondok, ha nem szalonnát kérsz, mert szalonnát nem adok.
Mögvakari a fejit Kátsa oszt aszondi:
- Nem salonna kell most nekem, ámbátor azs mindig kellene, hanem tsak azson kenyergek, hogy vügyön el engöm is biró uram tsókolom a kezsit lábát vügyön el kutyának magával abba a gazsdag vármegyébe, ahol a zsarany terem.
- Várjál, mondok mer nem a szomszédba van a. Avval bele fogtam a gondókodásba.Várni köll mig gondókodok.
...folyt köv....
Utolsó kommentek