Régi magyar elnevezése: őszelő, Földanya hava, mérleg hava, Szent Mihály hava.
Noha szeptember mind a földműves lét, mind a csillagászat és a naptár szempontjából jeles hónap, nem dúskál római ünnepekben.
A legjelentősebb római ünnep: a capitoliumi triász. Amikor is a rómaiak szeptember Idusán, azaz szeptember 13-án megemlékeztek Iuppiter, Iuno és Minerva templomának felavatásáról, ami a római patríciusok istenhármasának egy háromhajós temploma a Capitoliumon, amit az etruszk Tarquinius Superbus király építtetett.
Ezen a napon az egész szenátus megjelent a templomban és egy nagy közös lakomán megvendégelte a három istent. Ezt a szokást a sikeres aratásért, szüretért járó hálaadásként értelmezhetjük.
Ugyanezen a napon a szentély falába szöget vertek, ami az évek számítását szolgálta. Ez a szokás talán arra vezethető vissza, hogy volt olyan idő, amikor is szeptember 1-jén kezdődött az év, de 13-a azért is jelentőségteljes, mert 9 nap választja el a napéjegyenlőségtől, aminek a római naptárba nagy jelentősége volt.
Szeptember 1. - Egyed napja:
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.
Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.
Utolsó kommentek