ÉRZÉKENYSÉG ...
A legdurvább embernek a bőre is érzi a hideget és a meleget a szúrást és a balzsamot.
A lélek épp ily érzékeny a hideg, meleg, szúrás és a balzsam iránt a legdurvább emberben is.
A legelvetemültebb emberben sincs elfásulva a lélek az érintkezések iránt.
Hát még a közönséges berendezésű ember!
Érdekes, hogy milyen érzékeny az ember a saját neve iránt!
A név a villamos csengő nyomója, amely a szívbe csenget.
Ha köszöntök, ha megszólítotok valakit, mindig mondjátok hozzá a nevét, vagy a keresztnevét, vagy a vezetéknevét, vagy a címét.
- Jó napot Péter.
- Köszönöm szíves figyelmét tisztelt uram.
A német a név helyett a kérem szót használja. Ez a gyöngédség jele. Szép a franciától a szil vu plé (ha tetszik) sűrű alkalmazása. A francia a beszédben az uram vagy asszonyom szót alkalmazza sűrűen.
*
Ha valamin mérgelődöl, bánkódol, sírsz, egy hónap mulva nem úgy fogsz rajta mérgelődni, bánkódni, és sírni. Hát még egy év mulva!
Haj de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év mulva látja.
*
A férfi megharagszik, megbőszül, ha valamely neki nem tetsző nő környékezi.
A nő nem bőszül az ilyesmiért. Hol melegen, hol hidegen, de elfogad minden hódolatot.
A férfi valója: akarat.
Az akarat mindig ütközik.
A nő valója: szeretet.
A szeretet mindig egyezik.
( Gárdonyi Géza: Földre néző szem )
Utolsó kommentek