....kerti változata...

Oxalis - madársóska

Oxalis (madársóska, Oxalidaceae).
Hármas levelű, apró dísz-és gyomnövények.
Oxalis sricta L., parlagi madársóska; évelő, rövidtarackos, felálló szárú, 15-40 cm magas gyomnövény.
Hármas osztatú levelei hosszú nyelűek, levélkéi visszás szív alakúak. Világossárga virágai hosszú levélhónalji kocsányokon egyesével-négyesével ülnek. Ligeterdőkben, parkokban, kertekben, parlagokon és szántóföldeken él.
Kártétele nem jelentős.
Oxalis corniculata L. var. tropaeoloides - szürke madársóska.
Alacsony, 10 cm magas, gyepes, terjedő tövű évelő dísznövény.
Levelei hármasak, napon barnásvörösek.
Apró, sárga virágai egész nyáron nyílnak. Kőlapos utak réseibe ültessük. Tőosztással; érés után magvetéssel szaporítjuk.
Oxalis deppei - levágottlevelű madársóska.
Cserepes dísznövény.
A négylevelű lóherére emlékeztető levélkéi barna sávosak, virágai rózsaszínűek.
Az Oxalis tetraphylla - ehető madársóska, szerencsehere levélkéinek hegye szélesen kiöblösödő.

Az anyagumó körül rostos szövedékben fejlődött kis gumókkal szaporítjuk. Tavasszal szabadföldbe elvetjük, ősszel a behúzódás után felszedjük, fagymentes helyen tartjuk. Novemberben többesével ültetjük cserépbe, mérsékeltházban meghajtatjuk, újév táján értékesítjük. Oxalis acetosella - erdei madársóska 10 cm magas, lomberdőben termő évelő növény. Levele a háromlevelű lóheréhez hasonlít, virágai fehérek.
Levele
sóskasavat tartalmaz.

http://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/

....és még egy leírat....hogy végre megkapjam az ötöst...

....amúgy a suliban nagyon tudtam harcolni a jegyekért....:)....bármit megtettem értük....igaz , volt hogy ezt az utólsó hónapban tettem...de mentségemül szolgáljon, tanulás helyett sokszor inkább olvastam...:)

Oxalis

Nyúlkenyér, heresóska vagy lóheresóska, sósdi), a róla nevezett család füve vagy cserjéje, tőkéje gumós, levele 3-4 águ, savanyu nedvtartalmu, ingerlékeny; tövéről sárga vagy fehér ötöstagu virága nő ki; tokja hártyanemü, ötrekeszü, a magnak külön még húsos, végre rugalmasan felpattanó héja van. 220 (hazánkban 3) faja majd mind Afrika D-i részén és Amerikában terem. Az O. acetisella L. (apró sóska, fecskesóska, allelujafű, madársósdi), gyengéd, többnyári, levele a tőből ered, fordított szivforma, virágszála egyvirágu, virága fehér vagy lilásrózsaszin, tavaszi, de később apró, többnyire a mohában levő virága is van. Levelét az irlandi címereken látni; az angol költők mint shamrogot vagy skamrockot gyakran éneklik. Az erdők pusztításával ez a kiválóan erdei növény is sok helyen kipusztult s később az irek kultuszában a hozzá hasonló Trifolium repens nevü lóhere foglalta el a helyét. Európa erdeiben, forrás mellett elég gyakori. Sóskasav vagy oxálsav (l. o.) van benne. Az O. tuberosa Mol. és O. crnosa Mol. D.-amerikai, különösen chilei, retek-alaku gyökerében cukor képződik, azért a nép oka v. okapataha néven eszi és termeszti; burgonya helyett Európának is ajánlották. Az O. crassicaulis Zucc. mexikói és perui, gumója formájára és ízére nézve a burgonyához hasonlít. Termesztik, leveléből saláta, vastag szárából kristályos sóskasav lesz. Európa klimáját jól kiállja, termesztését ajánlották; Angolországba 1829. ültették. Az O. esculentát Lenck Mexikóban nagyon lisztes, húsos répájáért főzeléknek vagy spárgának termesztik. Több águ levelével virágszegélynek ültetik. Az O. crenata Jacq. chilei; savanyu levele salátának való, takarmánynak is ajánlják, évenként 3-4-szer lehet kaszálni. Az O. sensitiva L. K.-indiai, levele ingerlékeny, szárnyalt, levélkéje legcsekélyebb érintésre is összecsapódik és lekonyul. Az O. tetraphylla Cav. É.-amerikai, lila virágzata ernyős, kerti dísz. Az O. stricta L. (É.-amerikai) és O. corniculata L. (D.-európai) bevándorolt növény, mívelt zöldséges helyen hazánkban is elvadult, amazt néhol vetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon