.....a tőzegáfonyát (cramberry)...azért választottam, mert csupán savanyú talajokon fejlődik jól....nagyon szeretem, de állítólag itt nem él meg....viszont Kanada és Észak -Amerika egyes részein fürödnek benne....:)....annyi van....

A föld

Több különböző talajtípust ismerünk:

- a homokos talaj tápanyagban szegény, világos színéről könnyen felismerhető. Igényli a folyamatos táplálékutánpótlást. Ilyen talajba való növények pl.: kakukkfű, kövirózsa, babér, ebnyelvűfű, édes kömény, snidling, izsóp

- az agyagos talaj két fajtája ismert: a nehéz (ami nedves) és a kemény (ha száraz. Komposzttal és homokkal kicsit feljavítható. Ilyen talajba való növények pl.: apró szulák, borágó (keménybe)

- a meszes talaj általában tápanagokban szegény. Tőzeggel, komposzttal, vagy istállótrágyával könnyen feljavítható a meszes föld. Ilyen talajba való növények pl.: rozmaring, zsálya, ürömfélék, tüdőfű, citromfű, gyöngyvirág, festő rezeda, sarlós gamandor

- humuszos talaj általában a legideálisabb. Sötét színű. Képes a víz tárolására, de megfelelően vízátersztő is. A legtöbb növény megél ebben a talajban. Ilyen talajba való növények pl.: verbéna fajták, chili paprika, illatos ibolya, mezei sóska, piros páponya, kerti sarkantyúka

- a tőzeges talaj magas savtartalma nem teszi ideálissá növények termesztésére. Mész és trágy hozzáadásával tűrhetőbbé tehető a növények számára. Ilyen talajba való növények: őzsaláta, vízmelléki csukóka (csak sok nedvesség esetén), parlagi ligetszépe

Tipp: a savanyú talajokba meszet kell keverni, míg az alkáli talajt tőzeggel kell semlegesíteni.

...s hogy még érthetőbb legyen....

(A talajoldat savas v. lúgos volta, az oldatban levő H+- és OH_-ionok mennyiségétől függően; ->pH-értékben fejezik ki. A tiszta víz és a semleges talaj pH=7. Minél nagyobb a pH (>7), annál lúgosabb a talaj; minél kisebb a pH (<7), annál savanyúbb a t. A növények a t.-ra eltérően reagálnak; egyesek a kissé savanyú, mások a kissé lúgos kémhatást kedvelik. Mégis ált. a semleges (pH=7) közeg felel meg legjobban a növények termesztésének. Ebben működnek legélénkebben a baktériumok is, pl. Azotobacter-fajok. (->nitrogénkötés)

...sőt találtam még egy forrást....http://www.bakker-holland.hu/Garden....

A talaj

Talajfajták

A talaj a növények növekedésének alapja. A talaj fajtája, szerkezete és trágyázása jelentős szerepet játszik a folyamatban. A beültetés kiválasztása szempontjából például a talajfajta döntő fontosságú. Bár a legtöbb növény mindenütt megél, az egyik talajfajtában sikeresebb lesz, mint a másikban. Ha a növény egy meghatározott talajfajtában nem érzi jól magát, az rövid időn belül észrevehető. Az ilyen növény nem növekszik és virágzik olyan jól, mint az az azonos fajhoz tartozó egyed, amely tökéletesen otthon érzi magát a benne. Ha olyan növényt vásárolt vagy rendelt, amely a kertjében nem találja meg az optimális talajt, akkor a talaj módosítása a megoldás az új szerzemény szükségleteinek megfelelően.

Agyagos-, homokos és tőzeges talaj

A talaj szilárd részekből áll, amelyek között levegő

és víz található. A szilárd részek erősen különböznek méretükben.

Agyagos talaj

Az agyagos talaj nagyon kicsi részekből áll, amelyek nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ezért az agyagos talaj egy szilárd szerkezetű, nehéz talaj. Az agyagos talajt minden ősszel felássák és szerves anyagokkal, pl. saját készítésű komposzttal keverik össze. Nyáron rendszeres kapálással tartható fenn a talaj lazasága, s ilyen módon a gyökerek elegendő oxigént kapnak.

Mivel az agyagos talaj jól tartja a vizet, szinte soha nem kell öntözni. A típus egyértelmű hátránya viszont, hogy esős időszakokban megáll rajta a víz. Ilyenkor nem érdemes rámenni, hanem meg kell várni, hogy a talaj beigya azt.

Homokos talaj

A homokos talaj nagy, egymáshoz lazán illeszkedő részekből áll. A beleültetett növényeknek szinte soha nincs oxigénhiányuk, a szárazság azonban néha nagy gondot jelenthet. Ezért tanácsos jókora mennyiségű szerves anyagot beledolgozni a földbe, a száraz időszakokban pedig öntözni. A vízzel a tápanyagok is belemosódnak a talajba.

Ahhoz, hogy a növény jól fejlődjön, az is lényeges, hogy minden tavasszal trágyázzunk. Erős növésű növények esetén szórjon májusban, majd júniusban újra egy kevés trágyát a talajra.

Tőzeges talaj

A tőzeges talaj elbomlott és félig elbomlott növénymaradványokat tartalmazó talaj keveréke. Éppen ezért természeténél fogva gazdag szerves anyagokban. Problémát jelenthet, hogy a talaj néha túl nedves, illetve a talajvíz szintje túl magas. Ezen úgy segíthetünk, hogy a fákat, cserjéket és télálló növényeket egy kis dombra ültetjük. Ezáltal gyökereik mélyebbre nyúlhatnak a földben, és hosszabb életűek lehetnek.

Élet a talajban

Az egészséges talajban zajlik az élet. Helyet biztosít számos baktérium, a penész, a rovarok, férgek, sőt akár az egerek vagy vakondok számára is. Mindez szükséges ahhoz, hogy a talaj laza, termékeny és egészséges maradjon.

A mészben szegény és a mészben gazdag talaj

A talajfajták többféle szempont szerint kategorizálhatók. Vannak agyagos és homokos talajok, de humuszban szegény, illetve gazdag talajok is. Ezenkívül léteznek mészben gazdag talajfajták is. Mit jelent ez? Azt, hogy a talaj PH-értéke magasabb 7-nél. A kevés mésszel rendelkező talaj kémhatása savas, PH-értéke ekkor 7 alatt van. Semleges talaj esetén a PH-érték körülbelül 7. A legtöbb növény legszívesebb semleges, vagy enyhén savas talajban él, bár némelyik, mint például a hanga, a rhododendron és az azálea a nagyon savas talajtípusokat részesítik előnyben. A talaj kémhatása egy kis teszt segítségével egyszerűen megállapítható. Ha túlságosan savas a talaj, ősszel meszet kell keverni bele. A mész gondoskodik a jó talajszerkezet és az egészséges talajélet fenntartásáról, illetve tápanyagokat szabadít fel a talajban a növények számára. A túl sok mész azonban a legtöbb növény számára nem jó. Ezért mészben gazdag talaj esetén használjon savas trágyaanyagokat és tőzeget.

....tudom ez itt elég sok a talajokról....de én mégis itt hagyok mindent....szeretem ezt a témát....:)