Kapcsolatok

Az emberi kapcsolatok néha nagyon különösek!

Vannak stratégiák, amelyekről azt hisszük, hogy működnek, aztán kiderül, hogy mégsem! Azok pedig, amelyekről azt hisszük, hogy NEM működnek, nos, MÉGIS működnek!

Amikor jó benyomást akarunk kelteni másokban, például úgy, hogy be akarjuk bizonyítani, hogy okosabbak, gazdagabbak vagy menőbbek vagyunk, akkor az emberek átlátnak rajtunk, és ostoba ember benyomását keltjük.

Általában akkor keltünk jó benyomást, amikor NEM ÁLL SZÁNDÉKUNKBAN. Ezért olyan vonzóak a kisbabák, az állatok és a nagyon idős emberek. Ők nem törődnek azzal, hogy mit gondolnak róluk mások, ők teljesen természetesek.

Amikor túlságosan ragaszkodunk másokhoz, például barátnőnkhöz, a pasinkhoz vagy akár a kutyánkhoz, akkor ők elszaladnak!

Hogy miért? Azért, mert görcsösen ragaszkodunk hozzájuk!

Amikor erővel megpróbálunk másokat egy kapcsolaton belül tartani,akkor alig árják ,hogy megszabadulhassanak tőlünk!

Amikor ELENGEDJÜK őket, akkor gyakran maguktól visszajönnek!

Amikor másoknak segítünk, például gyerekeinknek, barátainknak, alkalmazottainknak, úgy hogy megoldjuk a problémáikat, akkor függeni fognak tőlünk, és még lusták is lesznek! Minél többet segítünk, annál kevesebbet tesznek meg ők maguk.

Legtöbbször éppen azzal segítünk az embereknek, ha NEM SEGITÜNK túl sokat.

Amikor azt szeretnénk, hogy felfigyeljenek ránk, akkor kiabálunk másokkal. És minél hangosabban kiabálunk, annál kevésbé hallanak meg. Furcsa módon épp az ellenkező stratégia a célravezető.

Az emberek akkor figyelnek ránk, amikor mi is FIGYELÜNK rájuk.

(Andrew Matthews)