Minden, ami Amerika!

Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma jelenleg 538 elektorból álló testület amely hivatalosan az USA elnökét választja meg. Valójában azonban az elektorok - nagyon ritka történelmi kivételektől eltekintve - valamennyi esetben az országosan megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről, gyakorlatban döntési jogkörrel nem rendelkeznek.

A jelölteknek 270 elektori szavazatot kell megszerezniük, hogy elnyerjék az elnökséget. Az egy tagállam által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált küldöttek és szenátorok számának összegével. Minden államnak két szenátora és az állam népességétől függő számú kongresszusi küldöttje van. Ehhez adódik még a törvényhozási képviselettel nem rendelkező főváros, Washington D.C. három elektora, az 1961-ben elfogadott 23. alkotmánykiegészítés alapján.

Működése

Az elnököt és alelnököt a választópolgárok a négyévente novemberben megrendezett választásokon valójában nem közvetlen szavazással választják meg. Bár a szavazólapokon általában az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók az elnökválasztáskor tulajdonképpen elektorokat választanak. Hivatalosan az elektorok választják meg az elnököt és az alelnököt.

Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington D.C.-ben is „a győztes mindent visz" elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Ez azt jelenti, hogy az elektorok számát figyelembe véve a jelölteknek érdemesebb a nagyobb lakosságú államok szavazatait megszereznie.

Egy-egy állam elektorai államuk fővárosában gyűlnek össze decemberben, a hónap második szerdáját követő első hétfőn. Így tehát az elektori kollégium, mint testület valójában sohasem ülésezik együtt. Az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének (a mindenkori alelnöknek), aki a kongresszus januári üléséig megőrzi azokat.

A legtöbb elektori szavazatot megszerző jelölt lesz az Egyesült Államok új elnöke, illetve alelnöke. Amennyiben egyik jelölt sem szerez abszolút többséget az elektori szavazatok alapján, a képviselőháznak azonnali ülésen kell szavaznia az elnök személyéről. Ezen a szavazáson a három legtöbb elektori szavazatot megszerző elnökjelölt személye közül kell a képviselőháznak választania. Ilyenkor minden állam voksa egy szavazatot ér, és azt, hogy egy állam melyik jelöltre szavaz, az adott állam képviselői döntik el többségi alapon. Amennyiben egyik jelölt sem szerez többséget egy állam képviselőitől, akkor az azt jelenti, hogy az adott állam tartózkodik a szavazástól. Ezt a szavazást ha szükséges addig ismétlik, míg egy jelölt meg nem szerzi az államok több mint felének, jelenleg 26 állam szavazatát. A képviselőház kétszer kényszerült elnököt választani, 1801-ben, illetve 1825-ben.

Hasonló az eljárás akkor ha egyik alelnökjelölt sem tudta megszerezni az alelnöki poszthoz szükséges elektori szavazatok abszolút többségét. A különbség annyi, hogy ilyenkor a szenátus szavaz és nem államonként, hanem szenátoronként.

Amennyiben a képviselőház nem tud az elnök személyéről dönteni az elnök beiktatásának kitűzött idejére (január 20. délig), akkor az alkotmány szerint az újonnan megválasztott alelnök lesz az ügyvezető elnök amíg a képviselőház nem dönt az elnök személyéről. Amennyiben az alelnök személyéről sem tudtak megegyezni, a képviselőház elnöke tölti be az ügyvezető elnöki posztot.

 Elektori szavazatok

A 2008-as amerikai elnökválasztás elektori kollégiumának összetétele tagállamok szerint

Összesen: 538