Szabó Lőrinc: AugusztusTikkadt, tikkasztó napverésben, káprázatos csodáktól részegen és áldott kincsektől roskadó palástban trónol felettem a diadalmas és könyörtelen Nyár, s a lankás búzaföldek, erdők és folyamok ringató mozdulatlansága konok…
Nyár Nézd csak, bolondul, karikázvahogy összecsap az a két sárgalepke! hogy kezd tündéri táncba! hogy gyúrja egymást, hogy forog!Négy szárnyuk százfelé lobog,pedig egyhelyben kavarog. Csókolóznak? vagy marakodnak?Most hirtelen egybefogóznak,s nyílegyenest fölfurakodnak. föl,…
Májusi éjszaka Szabó Lőrinc Késő volt, mentem haza, lelkemaz elmult nappal küszködött,mentem, mogorván, kimerülve,a kertek és villák között,nem is én mentem, csak a lábamvitt a fekete fák alatt,két lábam, két hű állatom,…
SZABÓ LŐRINC: NEFELEJCS A virágokból először a kéknefelejcs tetszett: azt a szép nevétkülön is megszerettem, hogy olyanbeszélgetős és hogy értelme van:szinte rászól az emberre vele,úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,ha kéri?), hogy: ne felejts! Többnyirejól…
Szabó Lőrinc:KáprázatElőször a szem csókol, aztán a kezem,mint tenger ömölsz el érzékeimen,mint tenger ömöllek én is körül,aztán part, s tenger összevegyül,s együtt, egymás partján heverünk; -vagy nyári réten ringat gyönyörünk,s mi vagyunk a virág, az illat, a…
Szabó Lőrinc(1900-1957)Semmiért egészenHogy rettenetes, elhiszem,De így igaz.Ha szeretsz, életed legyenÖngyilkosság, vagy majdnem az.Mit bánom én, hogy a modernekVagy a törvény mit követelnek;Bent maga ura, aki rabVolt odakint,Én nem tudok örülni csakA magam törvénye…
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. - Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító, életműve a 20. századi magyar líra kivételes teljesítménye. A költő Szabó Lőrinc vasúti fékező és Panyiczky Ilona…
Szabó Lőrinc:Dzsuang-Dszi álmaKétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. - Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. - Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam, s a lepke vigan táncolt a napon,…
Az irígység erdejében Dsuang Dszi mester erdejében ültem és szólt az egylábú virág:- Óh, százlábú, de jó neked! Te futhatsz, én állok s nem jutok tovább!Szólt a…
Szabó Lőrinc: Hajnali rigókHajnali négykor bekiabáltak,ahogy a torkukon kifért,(bár az ablak alatt a fáknakzöld korcsmáiba még alig ért,még nem is ért új fénye a napnak)s mind a bolondok, úgy kacagtak,kurjongattak az ablak alatt vadvígadozásban a kerti rigók.Hajnali négykor…
Utolsó kommentek